Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
kormánybiztosokat neveztek ki. A kormány e főispáni teendők e11átásával is megbízott kormánybiztosok útján irányította közvetlenül a törvényhatóságokat. 26 * 2./ Szabolcs vármegye, és Szatmár-, Bereg-, Ugocsa- és Ung csonka vármegyék közigaz gatása Szabolcs-, Szatmár- és Hajdú vármegye, valamint Szatmárnémeti és Debrecen törvényhatósági jogú város kerületi kormánybiztosa Szomjas Gusztáv /később Hajdú vármegye és Debrecen törvényhatóságí jogú város kormánybiztosa/ volt. Törvényhatósági kormánybiztosok voltak: Szabolcs vármegyében /rövid ideig/ gróf Vay Gábor, s utána dr. Jármy Béla: Szatmár és Ugocsa vármegyében és Szatmárnémeti törvényhatósági jogú városban dr. Péchy László Bereg és Ung vármegyékben pedig Horthy Gyula-(2.i.-z.b.j ¿1. A trianoni békeszerződés 28. rendelkezései Szabolcs-, Szatmári Bereg-, Ung- el Ugocsa vármegyék területét az - országos átlagot meghaladóan - alábbiak szerint érintették: 29 * Szabolcs vármegye 4 637 km: területéből 69 km -t /Eszeny, Szalóka és Tíszaágtelek községeket/ a Cseh-Szlovák Államhoz csatolták, maradt 4 568 km : Szatmár vármegye 6 104 km területéből 1 731 km /a csengerl, a fehérgyarmati, a mátészalkai járás és a nagykárolyi járásból Penészlek község/ maradt Magyarországnak. A megye területének nagyobb, kétharmad részét 4 373 km -t és a 183 km területű Szatmárnémeti törvényhatósági jogú várost - a Cseh-Szlovák Államhoz csatolt Nagypalád község kivételével - Romániának adták: Bereg vármegye 3 786 km területéből - az 1919 decemberig cseh-szlovák katonai megszállás alatt álló - 24 községet, a megye legdélibb részét, 459 km -t ítélt a békeszerződés Magyarországhoz tartozónak, 3 327 km-t "a Cseh-Szlovák Állam ruthén területén hagyott.": Ung vármegye 3 230 km területéből két községet, Záhonyt és Győröcskét, 16 km -t hagytak Magyarországnak, 3 214 km területet a Cseh-Szlovák Államnak juttattak: Ugocsa vármegye 1 213 km területéből Magyarországnak csupán 0.1 km -nyí néptelen terület jutott a vármegye nyugati határvonalán, Tiszapéterfalva község határából. A vármegye nagyobb északi fele 7a batár-kirvai vonal felett/ a Cseh-Szlovák Államhoz,kissebb fele - 14 község - Romániához került. Az így megmaradt területen - 1923. december 31-ig - négy vármegyei közigazgatás tevékenykedett: a Szabolcs vármegyei, a Csonka-Szatmár-, a Csonka-Bereg- és a Csonka-Ung vármegyei.Ezek közigazgatásáról vázlatosan:
