Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

1.1. A hatalmat, a kormányzást - az antant képviselői és a román megszállók támogatásával - megragadó uralkodó osztályok az állami életet, a közigazgatást a forradalmak előtti "jogfolyto nosság" talajára állították vissza. A kormány 1919. augusztus S.-án ennek megfelelően rendelkezett a - dualista korban kiépült vármegyei és városi törvényhatóságok /1886.XXI.tc./ és a községi / rendezett tanácsú városi, nagy- és kisközségi / önkormányzatok /1886. XXII.tc./ visszaállítására.

2 Az uralomra került kormányzat tehát - a polgári demokratikus forradalom eredményeit, törvényeit is semmibe véve - az akkori közelmúlthoz nyúlt vissza, noha az akkori vármegyei közigazgatás már nem volt korszerű, igazi önkormányzat. Az új kormányzat nem törekedett - a történelmi, az újbóli berendezkedési lehetőségeket kihasználva - a közigazgatás, az önkormányzatok európai színvonalú korszerűsítésére.3 Ezzel lényegében visszatértek az 1848 előtti feudális múltba. Nem valósult meg az 1848.XVI.tc.által deklarált népképviseleti alapon rendezett "megyei szerkezet", s az 1848. XXIII.tc. szerinti városi önkormányzat. A törvényhatósági bizottságok és a községi képviselőtestületek tagjai felerészben választás nélkül - a legtöbb adót fizetők voltak /nyers virilizrnus/. A községekben az elsőfokú általános közigazgatási hatóság a vármegye külső tisztviselője, a - földesúri hatalom 4

< helyébe lépő - főszolgabíró volt. A községi törvény azonos rendelkezéseket tartalmazott az eltérő nagyságú és fejlődési fokú, egymástól gazdasági erejük, társadalmi rétegződésük tekintetében is jelentős mértékben különböző kis- és nagyközségekre, sőt - bizonyos eltérésekkel - a rendezett tanácsú városok vonatkozásában is.

5 Végül e törvények az önkormányzatok feletti - a porosz mintát másoló kormányhatósági felügyeletet - másutt alig ismert - széles körre terjesztették ki. 5/3

• Milyen hatásköre volt a vármegyéknek ezidöben, a törvényhatóságokról szőlő 1886. XXI. tc. szerint? A törvényhatóságok gyakorolták a törvény korlátai között: a./ az önkormányzatot: b./ az állami közigazgatás közvetítését: c./ ezeken felül a törvényhatóságok egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhattak, azokat megvitathatták, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhették, egymással és a kormánnyal közölhették és kérvény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetlenül felterjeszthették. ¡2. §./ Melyek voltak a vármegyék önkormányzati jogai? A vármegyei törvényhatóság önkormányzati jogánál fogva saját belügyeiben önállólan intézkedett, határozott és szabályrendeleteket alkotott: gondoskodott határozatai és szabályrendeletei végrehajtásáról, tisztviselőit - a törvényben megállapított kivételekkel - választotta, megállapította az önkormányzat és közigazgatás költségeit, s gondoskodott a szükséges fedezetről. A kormánnyal közvetlenül érintkezhetett. /3. §./