Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

- Ferlicska család tagjai: 1874-1912-ig, - Hibján család tagjai: 1883-1912-ig, - Dietz Sándor, 1894, 1903, - Tahy Miksa: 1903, 1913, - a Gyurcsán család tagjai: 1903, 1912. b./A bérlők Arányuk a virilis képviselők között alacsony volt, viszont általában adójuk alapján a jegyzékek első harmadában szerepeltek. A legnagyobb bérlők Nyíregyházán 1874 és 1912 között: - Klár Dezső: 1883, 1894, - Klár Sándor: 1903, 1912, - Haás Ignác: 1894-1912-ig. A házbirtokosok, bérlők vagyonos csoportjai mellett cukrászok ,kávésok, kocsmárosok, vendéglősök, iparosok, vállalkozók, bankhivatalnokok képviselték a nyíregyházi polgárságot virilis jogon a város képviselőtestületében. A legmagasabb, ill. a legalacsonyabb adóösszegek alakulása 1874 és 1912 között: - 1874-ben a legmagasabb adóösszeg 5245,43 Ft volt, a legalacsonyabb pedig 67,70 Ft, - 1883-ban a legmagasabb 5694 Ft, a legalacsonyabb 100,92 Ft, - 1894-ben a legmagasabb 3086,76 Ft, a legalacsonyabb 175,72 Ft, - 1903-ban 9882,98 Ft, ill. 193,65 Ft /átszámítva K-ról, Ft-ra/, - 1912-ben 13000 Ft, ill. 284,54 Ft /átszámítva/ volt. Mint fenti számok mutatják a névjegyzékek első helyére felkerült a virilisek által befizetett adó összege /az adott évben a legtöbb/ az 1894-es visszaeséstől eltekintve folyamatosan nőtt. A valóságban az 1883 és 1894 közötti csökkentés nem olyan erőteljes, mint amit a jegyzékek adatai mutatnak és inkább formai, változások okozták. Ui. a jegyzékek élén 1883-ban és 1894-ben is a gr. Dessewffyek álltak. 1883-ban a hitbizományi birtokos gr. Dessewffy Miklós /vencsellői lakos/, ill. gr.Dessewffy Dénes a Nyíregyházán lakó birtokos. Ezzel szemben az 1894-es jegyzéken az az évben elhalálozott gr. Dessewffy Miklós nem szerepelt, az 1883-ban gr. Dessewffy Dénesre kivetett adókat 11 év múlva már testvéreivel: Alajossal és Bélával együtt fizette. A legalacsonyabb adók /lOO.ssz. alatt a névjegyzéken/ összege a vizsgált időszakban törések nélkül folyamatosan nőtt. Feltételezhetünk-e hasonló gazdasági folyamatokat? Ügy gondolom, igen. Nyíregyháza város gazdasági fejlődésé bér a korszakban önmagához és a térséghez képest - látványos, mégsem érte, érhette el a nagy kereskedelmi, ipari központok kapitalizálódásának szintjét. A lassúbb fejlődés, a fokozatos gazdasági növekedés kizárta a nagyobb visszaesések /névjegyzékekeken is megjelenő/ látványos érvényesülését. Ezért nem találhatjuk nyomát a dualizmus korának kisebb-nagyobb gazdasági visszaeséseinek, válságainak.