Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

Ft-nak felelt meg/, Rosenthal Ferenc fizette, míg a legkisebb 577 K /288 Ft/, ezt az összeget Wasserman Sámuelre vetették ki. 500 és 1000 K. között tizenegy kereskedő fizetett, 1000 és 2000 K között ketten, 2000 és 3000 K között hárman. Mint a 2.sz. táblá­zat mutatja a virilis kereskedők számában - 1874-1912 között ­1883-ban következett be lényeges változás, tizenkettőről húszra növekedett a számuk. Mivel az 1874-es 1883-as adóátlagok és az a minimális adóösszeg mellyel a legtöbb adót fizetők képviselők jegyzékére felkerülni lehetett lényeges változást nem mutat /a kereskedők által fizetett átlagadó 124 K-ról, 179-re nőtt, a mi­nimális adóösszeg 68 K-ról, 92 K-ra /feltételezhetjük, hogy a nö­vekedést Nyíregyháza város kereskedelmi forgalmának megélénkülése okozta. Ezt bizonyítja talán az a tény is, hogy 1874-hez képest tizennégy új név került az 1883-as jegyzékre. 1894-re a virilis képviselő kereskedők száma az 1874-es szintre esett vissza /ti­zenhárom fő/ s maradt ennyi 1903-ban is. Az 1883 és 1894 közötti időszakban a kereskedő virilisek által fizetett adó átlaga több mint a duplájára nőtt, az a minimális összeg amellyel még a leg­több adót fizetők közé kerülni lehetett szintén, úgy látszik, hogy a kereskedők egy csoportja tovább tudta növelni forgalmát, jövedelmét, míg a többség az 1883-as szinten maradt s már nem tu­dott újra bejutni a város képviselőtestületébe. 1903 és 1912 között újra megnőtt a virilis kereskedők száma pár­huzamosan az adóátlagokkal, 111. a "bekerülési minimummal". E mö­gött a növekedés mögött újra csak a kereskedelmi forgalom meg­élénkülését feltételezhetjük. 4. A jogi személyek 1886-ot követően a jogi személyek megbízott által képvisel­tethették magukat a város virilisei között. 1894-ben három testület képviselője került be a legtöbb egye­nes állami adót fizető képviseleti tagok közé /pontosabban a meg­bízottjuk/. Ezek a következők voltak: - a hatodik helyen a Máramarosszigeti Református Főiskola 1418 Ft adóval, képviselője Klár Sándor bérlő, - kilencedik helyen a Nyíregyházi Termény és Árur-aktár Rt 893 Ft adóval, képviselője Szamuely Aurél 35 ügyvezető igazgató, - nyolcvankilencedik helyen a Nyíregyházi Római Katolikus Iskola 198 Ft adóval, képviselője Okolicsányi Géza az iskola főgondno­ká. 1903-ra az említett jogi személyek közül csak a Nyíregyházi Termény és Áruraktár Rt maradt virilis jogon a képviselőtestület­ben 3576 K adóval /1788 Ft/, képviselője Szamuely Aurél ügyvezető igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom