Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

időt túllépték. A következő fórum, a vármegye közigazgatási bizottsága az alispáni határozatot módosította, Nyíregyháza város polgármesterét utasította, hogy Rónay Jenő megbízottat a névjegyzék megfelelő helyére vegye fel. Indoklásként leírták, hogy a Szabolcsi Hitelbank elfogadható módon, hitelesen igazolta: "hogy tőle nem függő ok miatt nem jelentette be kellő időben megbízottja nevét". A nyíregyházi képviselőtestület 1909. II. 26-án vette tudomásul a vármegyei közigazgatási bizottság határozatát és Rónay Jenő felvételét elrendelte az 1909. évi névjegyzékre. V.A nyíregyházi virilisek foglalkozások szerinti megoszlása, az adóösszegek változása 1874-1912 között A névjegyzékek foglalkozások szerinti feldolgozása nem nyújthat egyenlőre teljesen hiteles képet. Két komoly problémát vetett fel az ilyen célú vizsgálódás. Egyrészt nem minden évben sikerült mind a száz virilis foglalkozását megállapítani, másrészt a foglalkozások megjelölésére használt kifejezéseket nem következetesen alkalmazták a jegyzék összeállítói. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a "több foglalkozásúak" esetében /azokról a virilisekről van szó, akik többféle egyenesadót fizettek/ csak a legjellemzőbbet tüntették fel a jegyzékeken. 'A foglalkozások szerinti csoportosítás során a tíz éves periódusokhoz próbáltam ragaszkodni. Ez nem minden esetben sikerült, ennek oka az volt, hogy a jegyzékek "minősége" változó, gyakran igen nehezen olvashatók, kevés információt tartalmaznak. Arra törekedtem a tíz éves időhatár megtartása mellett, hogy a leghasználhatóbb jegyzékek kerüljenek feldolgozásra. 1. Az értelmiségiek Nyíregyházán a szabadfoglalkozású, 111. az alkalmazott értelmiségiek alkották - az egész vizsgált időszakban - a legtöbb egyenes állami adót fizetők legnépesebb csoportját. Számuk 1894-ben volt a legalacsonyabb: 30 fő, 1903-ban a legmagasabb: 41 fő /2.sz. táblázat/. A diplomások csoportján belül a jogi végzettségűek voltak a legtöbben. 1874-től 1903-ig az orvosok követték őket, 1912-ben már egyértelműen a lelkészek /l.sz. táblázat/. 1874-ben és 1883-ban a jogászok, orvosok, lelkészek mellett gyógyszerészek, egy-egy mérnök, i11. tanár került a virilisek közé. 1894-től gazdászokka1, ill. kamarai tagokkal színesedett a kétszeresek csoportja. 1903-tól az addig egy-egy évben és esetben előfordult mérnöki, ill. tanári végzettségűek helye is állandósulni látszik a virilisek névjegyzékén /l.sz. táblázat/.