Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

2.1 Végleges állapotot tükröztek-e a jegyzékek? Az alapként használt "bizottsági" jegyzékek biztosan nem voltak véglegesek, hiszen összeállításukat követően lehetett fellebbezni. Igaz ez a képviselőtestület által jóváhagyott névjegyzékekre is, sőt az esetek többségében az alispáni határozatokra szintén. A legtöbb évben nincs végleges jegyzék, ezért elkerülhetetlen volt a fellebbezések során keletkezett iratok alapján, ill. a különböző jegyzékeket összevetve "kiigazítani" a listákat. 3./ A jegyzékek összeállítása és a fellebbezések során keletkezett iratok forrásértéke Nélkülözhetetlenek voltak ezek a dokumentumok a feldolgozás során. A különböző jelek, aláhúzások értelmezése, az elfogadott fellebbezések miatt bekövetkezett változások feltüntetése nem lett volna lehetséges nélkülük. Felhasználásukkal hitelesebb, pontosabb jegyzékek álltak össze. Általában a jegyzékek alapján hiteles képet nyerhetünk az adóöszszegek alakulásáról, az 1872-1910 között bekövetkezett személyi változásokról. Lehetőség nyílik a különböző évek jegyzékeinek összevetésével a városi képviselőtestület virilis tagjainak sorában bekövetkezett változások regisztrálásával a folyamatok mögötti társadalmi, jogi, gazdasági viszonyok megrajzolására. IV. A legtöbb egyenes állami adót fizető képviseleti tagok névjegyzékének összeállítása, kiigazítása, fellebbezések Nyíregyházán 1872-1912 között 1./ A jegyzékek összeállítása, kiigazítása, fellebbezések az 1872-1886-ig terjedő időszakban a./ Összeállítás, kiegészítés A jegyzékek összeállítására vonatkozó fennmaradt dokumentumok közül az első 1873. május 17-én született. Az alispán - hivatkozva az 1868. évi XXVI. tc-re - felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy a pénzügyi igazgatóság által kiküldött adókivető bizottságba a legtöbb adót fizetők közül két tagot válaszszon. A főjegyző rájegyezte az alispántól érkezett iratra a bizottságba delegált két virilis nevét: Nikelszky Mátyás, ill. Kerekréthy Miklós.

17 Ez az alispáni felhívás és az azt követő intézkedés még nem konkrétan a legtöbb egyenes állami adót fizetők névjegyzékének összeállításához kötődött, hiszen az adókivető bizottság a kivetési lajstromot készítette el. Ez a lajstrom volt azonban az alapja a később elkészült névjegyzéknek. Az 1874-es évből maradt ránk olyan irat,I° mely a kiigazítást végző bizottság munkájáról tájékoztat. 1874-ben a bizottság négy napig, március 8-12. között ülésezett a városháza kistermében. A kiigazítás befejezése után az elkészült jegyzéket nyilvános he-