Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Galambos Sándor: Nyíregyházi szociális alapítványok a kiegyezés korában

szegény gyermekek felruházására.13 A nem csekély hozadék 30 %-a a status quo izraelita hitközséget illette, míg a fennmaradó 70 %-ot egyenlő arányban a római katolikus, a görögkatolikus, a református és az evangélikus felekezetek népiskoláinak kellett juttatni, legkésőbb október 15-ig. Az 1912-ben elhunyt leveleki illetőségű Leveleki Márton végrendeletében arra kötelezte fiát, hogy a hagyatékból 10000 koronát jótékony célra fordítson. Leveleki Géza az összeget le is tette a Nyírvidéki Takarékpénztárnál, azzal a megjegyzéssel, hogy a, töke kamatai a nyíregyházi izraelita status quo hitközségnek adandók ki. A hozadékot a hitközségi iskolák szegény tanulóinak felruházására kell fordítani, de évente 200 korona Levelek község elöljáróságának adandó át, hogy a település elszegényedett lakosai között osszák ki. A Nádassy-alapítvány 6000 koronás tőkéjének kamatait önhibájukon kívül elszegényedett, becsületes polgárok segélyezésére szánták. Négy nyíregyházi polgárnak egyenlő arányban adták ki Lajos napján

15 a szétosztható összeget. Az alapítólevél szerint az adományozó igényjogosult rokonai előnyben részesítendők. Bresel Paulina segélyalapítványából minden évben négy szegény sorsú, arra érdemes nyíregyházi özvegy asszony kaphatott, felekezeti különbség nélkül. A 4400 korona kamatát a karácsonyt megelőző héten adták át a polgármester által kiválasztott négy pályázónak. Külön kikötés szerint a kamat negyedrészét özvegy Borbély Antalnénak, dr. Szesztay Zoltánok állandó vasalónőjének —kérelmezés nélkül— utalták ki. Dr. Szesztay Zoltán, Szabolcs megye tiszti főügyésze, a hagyatékozó úrnő végrendeleti végrehajtója volt. Természetesen az itt említett alapítványok a nyíregyháziakon kívántak segíteni. A Nyíregyházához kötődő alapítók így is erősíthették városukkal kapcsolatukat. Habár az egri érsek,Samassa József nagy összegű alapítványával a Szabolcs megyei szegényeket támogatta, a megye legnépesebb városából mégis minden évben legalább ketten részesedtek a kamatból. Leveleki Márton alapítványának tekintélyes kamatain a megyeszékhely és Levelek osztozott. A Zierek-féle adomány a lakhely szempontjából megengedő jellegű volt. Megengedte, hogy Szabolcs megyeieket is figyelembe vegyenek, de csak akkor, ha nem volt a feltételeknek eleget tevő nyíregyházi lakos. Az életkort mint differenciáló tényezőt kevés alapítvány érvényesítette. Az agg kor kritériumát a Nikelszky- és Meskó-adományoknál rögzítették. Az iskolásokat segélyező alapítványoknál —ki nem mondva— létezett egy felső határ. Szintén áttételesen alsó életkori határt szabott meg Zierek Edéné és Bresel Paulina. Sk ugyanis özvegyek sorsán akartak javítani. Sőt, mivel a házastársukat elvesztők közül csak a nők számára adták meg a lehetőséget, a nemek szerint is különbséget tettek. Az özvegyeket támogató alapítók a családi helyzetre voltak