Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi vásárok (1786–1837)
KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA NYÍREGYHÁZI VÁSÁROK (1786 - 1837) A XIX. század második feléig igen ritkán adódott lehetősége a nyíregyháziak többségének az utazásra, a világlátásra. Pedig a távolabbi vidékek híreinek közvetítésére, az információk cseréjére, sőt a szórakozásra is ez időben az egyik legjobb alkalmat az adás-vevés szervezett formái, a vásárok jelentették. Az 17S4-től főként békési jobbágyok, által újrátelepülő Nyír. regyháza lakosai a különféle kedvezmények mellett már 1757-ben ígéretet kaptak a helység egyik földesurától, Károlyi Ferenctől a "vásároknak való behozására".! Azonban Károlyi, sőt a község másik birtokosa, Palocsayné is meghalt 1758-ban. A tulajdon Károlyi Antalra és a Dessewffyekre háramlott. 2 Az új földesurak kevesebb figyelmet szenteltek a nyíregyháziaknak, s a község elöljáróinak "többszöri szorgalmazására sem törekedtek sokáig a megígért privilégium megszerzésére. Végül Károlyi Antalnál mégis meghallgatásra talált a nyíregyháziak kérése. Az általa II. József" elé terjesztett kérelemre 1786-ban "ö, örökösei és utódai, valamint a kérvényező nyíregyházi lakosok királyi beleegyezést és engedélyt kaptak arra, hogy nevezett Nyíregyháza község mostantól fogva örök időkre mezőváros /oppidum/ legyen..." 3 1786. november 23-án kelt vásári szabadalomlevél értelmében a település és földesura a hetivásárokon kívül évente négy országos vásár tartására is jogot nyert. Az első országos vásárra Nyíregyháza főbírájának feljegyzése szerint 1788. május" 26-án került sor. A későbbiekben pezsgő vásári élet azonban a kezdet kezdetén nehézkesen indult. A főbíró szerint "kevés hiányzott hozzá, - amivel az ilyen fajta heti- és országos vásárokat elő lehetett volna mozdítani -, hogy nem erővel késztették őket az eladó portékáik piacra hozatalára. Ugyanis eddigi életüket igények nélkül élték, mert elégnek tűnt számukra, ha megvan mindaz, amitől azt vélték, hogy az életükhöz szükség van." 4 Míg a hetivásárok a szűkebb környezet mindennapos szükségleti cikkeinek adás-vevését szolgálták, addig az országos vásárok a tájegységek árucseréjének voltak a színterei.