Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Az 1986. október 10–11-i levéltári napok előadásai - Mervó Zoltánné: A levéltárak feladatai a művelődéstörténeti kutatásokban

rendeleti uton szabályozták az iskolák helyzetét, vagy az országos tanügyi főigazgató utján érvényesitettók elvi állásfoglalásaikat. A rendeletek végrehajtása érdekében tett intézkedések szintén a jegyzőkönyvekben, illetve a közigazgatási iratokban olvashatók, de a királyi biztosi iratok között, főként a katolikus elemi iskolák szervezetére gyakran találunk utasításokat. Az iskolák demográfiai arculatának vizsgálatához nélkülözhetetlen források a conscriptioknak azok a példányai, melyek a tanulókra, az iskoláztatásra vonatkoznak. Különös forrásértékkel bir az 1770-71-ből származó anyag. A Mária Terézia által elrendelt összeirás kérdőpontjaira adott válaszok alapján képet kapunk a helységek iskoláinak számáról, az oktatott tárgyakról, a tanitó nevéről, az iskola alapitási évéről, felekezeti jellegéről, a tanitás nyelvéről, a tanulók számáról, a tanitásbérről, a tanitó szakmai felkészültségéről. A Bihar megyei anyagot Fráter Zsuzsa feldolgozásában a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyvének XII. számában tanulmányozhatjuk. Nagy veszteség számunkra, hogy a Hajdúkerület ós Szabolcs megye, valamint Debrecen város hasonló összeirása mind levéltárunkból, mind az Országos Levéltárból hiányzik. Eddig még kiaknázatlan forrásai az egyház- és iskolatörténeti kutatásnak a végrendeletekben rejlő tudósitások, melyek nagy értékei a történetírásnak. E lehetőségre Rácz István egyetemi tanár hivta fel a figyelmet a levéltár forráskiadványai sorában megjelent "Debreceni végrendeletek" cimü munkájában. A végrendeleteket tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a kegyes adományok az egyházak és az iskolák között oszlottak meg. Különösen nagy összegekkel segitették a debreceni református egyházat, de külön hely illeti meg a református Kollégiumnak nyújtott támogatást. A kollégiumszeretet a debreceni ember egyik jellemző ismérvévé vált. Tiszta Máté debrenceni polgár pl. már 1595-ben 16 Ft-ot hagyományozott "az Sckolában tanuló deákoknak" s ez a szemlélet későbbre is áthagyományozódott. A levéltári kiadványok köteteit lapozva megállapíthatjuk, hogy az iskolatörténet a közoktatás kérdéseinek vizsgálata csaknem minden megyében foglalkoztatja a kutatókat. Kiemelkedő