Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)
Filep János – Németh Péterné: Az 1947. augusztus 31-i választások és a Szociáldemokrata Párt Szabolcs és Szatmár-Bereg megyékben
Az SzDP Szatmár-Bereg megyei vezetősége is sértődötten vette tudomásul, hogy, sem Kácsor Ferenc megyei titkár, sem Szóles Elemér a párt megyei elnöke nem kerültek a listavezetők közé. Az országos pártvezetőség Szólest eredetileg a kilencedik, Kácsort a tizenkettedik helyen jelölte. A lista sorrendje a választásokig megváltozott ugyan - Szóles előrelépett az ötödik helyre -, de az MKP megyei szervezete választási agitációjában tudatosan is kihasználta a képviselőjelöltek listájával kapcsolatos SzDP sérelmeket. 53 Igyekezett tovább mólyiteni az SzDP szatmár-beregi megosztottságát, a párt .jobb- ós balszárnyának ellentéteit. A választási nagygyűlések nyitánya megyénkben is a parlament feloszlatását követő vasárnap, július 27-e volt. Az SzDP választási kampánya azonban csak a képviselőjelöltjei névsorának közzététele után indult meg teljes erővel. Augusztus 10-ón 30 54 , augusztus 17-én pedig 28 választási nagygyűlést tartottak Szabolcs megye községeiben és falvaiban. 55 S a gyűlések száma a választások napjához közeledve csak tovább emelkedett. Az SzDP nyiregyházi szervezete első választási nagygyűlését augusztus 17-én Ries István igazságügyminiszter nyitotta meg, és augusztus 27-én - a választási nagygyűlések utolsó, engedélyezett napján - Rónai Sándor kereskedelmi ós szövetkezetügyi miniszter, a kerület listavezető képviselőjelöltje zárta be a sorozatot. A párt országos vezetői közül a szabolcs-szatmár-beregi választókerületben Kéthly Anna Nyíregyházán, Oustus Pál Kisvárdán, Kiss Roland Nyírbátorban, Nyíregyházán ós Mátészalkán, Ries István Nyíregyházán, Nagykállón és Mátészalkán, Takács Ferenc Büdszentmihályon ós Polgáron, Rónai Sándor Nyíregyházán tartottak választási beszédet. Az SzDP választási programjának megfelelően az emiitett előadók a hároméves tervet állították választási beszédeik középpontjába. A dolgozók életszínvonalának növelése, a jólét és biztonság zálogának tartott hároméves tervvel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy éppúgy önerőből kell megvalósítani, mint ahogy a stabilizációt. /z ország nem áldozhatja fel szabadságát és függetlenségét, és ezért nem veszünk részt a Marshalltervet tárgyaló párizsi konferencián. A jólét megteremtéséhez