Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Filep János – Németh Péterné: Az 1947. augusztus 31-i választások és a Szociáldemokrata Párt Szabolcs és Szatmár-Bereg megyékben

szán az SzDP széleskörű pártépitési kampánya tulajdonképpen a "megmérettetésre" való felkészülést is szolgálta. A szociáldemokrata Párt Szabolcs és Szatmár-Bereg megyei szervezetei a március hónapban országosan meghirdetett tagtoborzási kampányhoz kapcsolódó agitációs körútjain már érintik a választásoknak a nemzetgyűlés idejének lejárta előtt, esetleg az év őszén történő megtartását. A munkáspártok vezető tustületeiben a választások ügyét végül is Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása döntötte el. Az új választások gondolatát az SzDP tárta elsőként a nyilvánosság elé. Szakasits Árpád már május 3l-én a kormányátalakitási tárgyalások során kijelentette: "Ennek a kormánynak választási kormánynak^kell lennie, és legkésőbb ősszel feltétlenül meg kell kezdeni az új választásokat." A koaliciós pártok megyei, sajtóorgánumai kivétel nélkül hirt adtak Szakasits Árpád mosonmagyaróvári beszédéről, amelyből az olvasók értesülhetnek, hogy aZ SzDP az uj kormány megalakításával nem tartja lezártnak a politikai válság megoldását. A "szüret után" új választásokat követel, amely tisztázza a belpolitikai erőviszonyokat . Óunius 14-én Budapesten Szurdi István és Szélig Imre nemzetgyűlési képviselők adtak tájékoztatást az SzDP megyei titkárainak a választások körüli teendőkről.

4 Ounius közepétől mindkét munkáspárt Szabolcsban ós Szatmár-Beregben egyaránt hozzákezdett a választási előkészületekhez. A Szociáldemokrata Párt a Kommunista Párthoz hasonlóan az új választások kérdését kezdettől fogva összekapcsolta a választójogi törvény módosításának gondolatával. A Független Kisgazdapárt, illetve a polgári erők térnyerését - többek között - a tul szélesre tárt választójogi törvénnyel magyarázták. Ounius első napjaiban a szociáldemokrata Ries István igazságügyminiszter a választójog szűkítésével kapcsolatban ugy nyilatkozott, hogy: "Megfontolás tárgyává kell tenni a választói korhatár felemelését 22 esztendőre." S az 1945-ös törvényben szereplő kizáró okokon kivül megvonandónak tartotta a választójogát a háborús ós népellenes bűnösök, a demokrácia védelméről szóló törvény értelmében jogerősen elitéltek egyeneságu, valamint oldalági rokonainak, az unokatestvérig bezárólag.

5 "A választási korhatár felemelése, valamint a há-