Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Az 1986. október 10–11-i levéltári napok előadásai - Szilágyi Imre: A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának kiadványairól (1952–1985)

is kiderült az összehasonlításból, hogy a megyén belül is nagy lemaradás van. A csengeri, a fehérgyarmati, a nyirbátori ós a vásárosnamónyi járás lényegesen el van maradva még a megye többi részétől is. Az 1960. évi népszámlálás adatai pedig azt is megmutatták, hogy bár 1949-1959 között egy kisebb népvándorlással felérő elvándorlás volt, ha nem erősödik a megye gazdasága, akkor a későbbiekben olyan, vagy még nagyobb méretű elvándorlással kell számolni, mint az előző tizenegy évben. /Ugyanis a mezőgazdaságban még mindig olyan sokan voltak a keresők, amit biztos, hogy nem lehetett megtartani./ Azokban az években ugyanis évenként több mint 10 ezren léptek munkaképes korba, /nagy részük munkába szeretett volna állni./. A megyében pedig az iparban és a más ágazatban foglalkoztatottak száma alig nőtt. Ez késztetett bennünket 1962-ben s azután folyamatosan arra, hogy a foglalkoztatás, az iparfejlesztés ügyével rendszeresen foglalkozzunk, /gyorsuljon fel ós váljék sokkal erőteljesebbé a beruházások arányának lényeges növelése utján./ Szorgalmaztuk, hogy legalább a települések egyrószót, elsősorban a legkedvezőbb közlekedési adottságuakat, sürgősen felfejlesszók, hogy képesek legyenek ipart fogadni. Olyan helyeken, ahol nincs közműves viz ós csatornahálózat, ipari áram, ott nem, /pedig akkor még Nyiregyháza sem volt közművesített/ vagy csak nagyon nehezen lehet ipart fejleszteni. Mindezekhez nagyarányú központi támogatásra volt szükség. /Rendszeresen foglalkoztunk a népesség általános és szakmai műveltsége emelésének szükségességével is./ 1958-tól a területi statisztikusok lapjában,'1962-től a Szabolcs-Szatmári Szemlében is foglalkoztunk egy-egy kérdéssel. Nagyon fontosnak tartottuk az időbeli összehasonlítást. Azok jól mutatták az erőfeszítéseket, az elért eredményeket* /amit jóleső érzés ismerni./ Ugyanakkor vigyáznunk is kellett. A megye nagyon mélyről való indulása miatt magas százalékok jöttek ki, amelyek fólrevezetőek is lehettek. Ezért volt rendszeres az országos, illetve más megyék adataival való Összevetés, amely teljesebbé ós valósabbá tette mind az alkotott képet, mind a tennivalókat. Dó szívvel, adatokkal és tanácsokkal segítettük mind a honismereti művükhöz, mind a szakdolgozatukhoz /nagy számban/