Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Gyarmathy Zsigmond: A termelőszövetkezeti mozgalom története Szabolcs-Szatmár megyében, 1948–1979

gye szarvasmarhaállományának 32 %-a, sertésállományának 30 %-a volt nagyüzemekben. Kedvező fejlődést mutatott a 100 anya utáni hasznos szaporulat, ami szarvasmarhánál 83 db, sertésnél 1107 db volt. Növekedett a vágóállatok aránya. A hizlalási idő a sertéseknél 15 hónapról 11-12-ra csökkent. Az 1 tehénre jutó évi tejhozam 1 624 - 1 820 liter. A termelési beruházásból 24 ezer szarvasmarha, 114 ezer db sertés férőhelyet létesítettek a megye tsz-ei. A mezőgazdasági gépállomány, jelentősen bővült, egy traktor egységre 109 kh. jutott. A talajjavítás 32 ezer kh-t érintett. /Lásd 33. sz. tábla./ A megye termelőszövetkezetei a hetvenes évek első öt évében sokat fejlődtek már akkor jelentős szerepet töltöttek be országosan az egyes fontosabb népgazdasági cikkek termelésében. Az ország dohánytermelő területének 52 %-a, a burgonyaterület 20 %-a itt volt, ós az almaexport 75-80 %-ót adták. A tsz dolgozó parasztságra uj nagyüzemi módszerekkel és termelési eljárásokkal ismerkedett meg tömegesen. Olyan intenzív vetőmagvakat kedvelt meg, mint a bezosztája buza, a krasznodári napraforgó, a különböző beltenyésztett kukoricafajták. Tért hódított a rendszeres műtrágyázás és növényvédelem . Általánossá vált a kemizálás a vegyszeres gyomirtás formájában. Az állattenyésztésben bevezették az inszeminálást, az itatásos borjunevelést, a tápokkal történő takarmányozást. Gépesíteni kezdték a fejést, etetést ós itatást. Mindezeket mostoha időjárási viszonyok között, alacsony technikai ellátás mellett végezték, ezekből fakadt a termelés ingadozása. A parasztság elismerte a szakvezetés szükségességét és a szakemberek munkáját,, a termelés eredményességében alapvető feltételnek tekintették. A szakvezetés gyakorlati tapasztalata azonban nagyon hiányos volt. /Lásd 28. sz. tábla./ Az adott viszonyok között nőtt az egy dolgozó tagra jutó, a közösből származó évi jövedelem is. /7 716 Ft-ról 9 839 Ft-ra/, noha ez a jövedelem nem lehetett kielégítő, jóval az országos átlag alatt maradt. A jövedelem szóródása egyes tsz-ek között még így is igen nagy volt. /5-27 ezer Ft között./ /Lásd 30. sz. tábla./ A háztáji gazdaságok szerepe elsősorban a családok ön- ellátása volt. A háztáji 83 ezer kh volt a megyében, ezen tar-