Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Az 1986. október 10–11-i levéltári napok előadásai - Müller Veronika: A Szabolcs-Szatmár megyei Helytörténetírás első hat kötetéről

gálván - a legsikerültebb szerkezeti egységnek tekinthető. Ugyanis valóban megvalósul itt a célkitűzés* a szerkesztő ál­tal fundamentális forrásoknak nevezett XVII-XIX. századi forrá­sok közlése. Bél Mátyás Szabolcs megyei, Szatmár megyei és Be­reg megyei leirása mindhárom esetben igen hasznos és kitűnő forrásközlés. Az első kötetben az első szerkezeti egységben szerepel egy tanulmány a szabolcsi nemesség rétegződéséről 1797-ben, ez inkább a tanulmányok részhez illett volna. Ettől eltekintve a forrásközlések mindenegyes darabja tudományos igénnyel iródott, megfelelő forráskritikával ós szövegmagyará­zattal ellátva rendkívül használhatóak mindazok számára, akik a megye falvai, városainak múltja iránt érdeklődnek. Fontos len­ne e forrásközlések tematikus folytatása, hiszen a Szabolcs-Szat már megyei Levéltár mind megyei, mind országos történeti szem­pontból alapvető fontosságú forrásokkal rendelkezik. Tudvalevő, hogy jelenleg szisztematikusan végzi a levéltár a megyei köz­gyűlési jegyzőkönyvek feltárását. Ami a második nagy szerkezeti egységet, a tanulmányok részt ilxeti, itt mér nem mutatkozik teljesen homogónnak a há­rom kötet. Az első két részre oszlik: Tanulmányok Nyíregyháza XIX. századi történetéhez és Tanulmányok Szabolcs-Szatmár me­gye történetéhez. Mig az első rész két agrártörténeti ós egy egészségügyi témát tartalmaz, az utóbbiban zömmel XX. századi, a megye történetének legkülönbözőbb eseményeit vizsgáló ágaza­ti feldolgozások sorakoznak, illetve egy községtörtóneti fel­dolgozás /Lekli Béla: Napkor község története/, ami tipikusan ós sajátosan helytörténeti feldolgozás. Rendkivül érdekes a Csenger régi helyneveit feldolgozó dolgozat, ami a feldolgozás módszerét illetően inkább az adattárba illett volna. - A kö­vetkező kötetben /III-IV./e két rósz együtt jelentkezik, Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez cimmel. A tanulmányok között gazdaságtörténeti /agrártörténet/, közoktatási, nópmuvelésügyi, népjóléti feldolgozások találha­tóak, megközelítőleg fele-fele arányban a XIX. századból, il­letve a XX. századból /a XX. századból egy a Horthy korszakból, három felszabadulás utáni téma/. A témaválasztás az országos

Next

/
Oldalképek
Tartalom