Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Gyarmathy Zsigmond: A termelőszövetkezeti mozgalom története Szabolcs-Szatmár megyében, 1948–1979

A földmüvesszövetkezeteknek a feladata 1945-ben a földreform során fel nem osztott vagyon közös hasznosítása volt. Ennek a célnak megfelelően segítették a mezőgazdasági termelést. Legelőkel, gyümölcsösöket hasznosítottak, foglalkoztak állatok hizlalásával és működtették a szeszfőzdéket. Mindezek ellenére az ujgazdák közül csak kevesen léptek be a földmfivesszövetkezetbe, idegenkedtek a szövetkezeti formától. 1948 tavaszán az MKP a falusi szövetkezetek egyesítésének utján kialakuló egységes falusi szövetkezetekké szerveződő földmflvesszövetkezetek keretein belül kivánta meggyorsítani a közös termelői tevékenységet folytató csoportok kialakulását. Ezek mellett akartak szervezni példaként kollektív nagyüzemi 4. módra gazdálkodó termelőszövetkezeteket. Ekkor került napirendre az állami gépállomások hálózatának szervezése a termelési társulások és az igaerővel nem rendelkező parasztok megsegítésére. /Lásd 5. sz. tábla./ Sajnos a nemzetközi események hatására lényegesen és végül is nem kívánatos módon változott a Magyar Dolgozók Pártjának politikai irányvonala, majd a gyakorlati politikában is torzulások következtek be. A parasztság beszolgáltatási és adókötelezettsége egyre nagyobb lett. Ismét szélesre nyilt az agrárolló. Mindezen csak részben enyhített az, hogy a kedvező időjárás következtében 1951-ben a mezőgazdasági termelés meghaladta az 1938. évit. A rossz időjárás miatt mar 1952-ben igen gyenge volt a termés. A begyűjtés végrehajtása pedig számos családot sulyo5 san érintett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1948 végén, főként 1949 elején 74 községben fúziós, 65-ben demokratizáló, 4 községben pedig átalakító közgyűlést tartottak a szabolcsi részen, a szatmár-beregi részen 53-ban fuzionálást, 50-ben pedig demokratizálást hajtottak végre. Mindezek sokszor hangoskodással kisért "zajos" eseményei voltak a falvaknak, ahogyan ezt a szövetkezetek felsőbb szervéi egyébké-nt igényelték is. Az ellenző elemek pedig igyekeztek botrányba fullasztani verekekedés árán is, az egyesülés érdekében létrehozott közgyűléseket Simon Péter i.m. 20. p. ós 21-22. p.