Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)

kor megdorgálja a "kibujdosott nemes vármegyék szófogadatlan­ságát", mert nem jelentek meg teljes számmal a gyűlésen és mustrán, Majd igy folytatja Szaniszló feljegyzése a beszédről: "... országuríkban való mostani bemenetelét az ellenségnek senki erőtlenségünknek nem tulaj donithatja móltón, mivel ő Felsége ha­dakat bőségesen küldött volt, hanem némely magaelhitt embernek tudatlanságának /értvén ezen generális Pekri Lőrincz uramat/", ,/i28. 1./ /v.ö. függelékkel és a 72. jegyzettel/. Ebből á részből világosan kiderül, hogy Rákóczi igyekszik Megőrizni a hozzá hü embereket a szabadságharcban ós benne való birodalmukban. Félig-meddig védőbeszédet mond, de egyúttal fe­lelőségre vonja az erdélyi rendeket. Miután Rákóczi kijött Er­délyből *'az marus-vásárhelyi gyűlésben emanált /kibocsátott/ oriüzég-articulusiból /törvénycikk/" világosan kiderül, "mely nagy munkás volt ő Felsége" az erdélyi dolgok orvoslásában, de nzen "articulusoknak megtartásában senki nem munkálódott ... sőt az kiknek kötelességekben állott másokkal is megtartatni, azok rontották meg először is". /128. 1./ Végül az állapotok orvoslására hivta fel a figyelmet, megfenyegeti a rendeket ós "jelenté..., hogy generális inquisitiókat /vizsgálatokat/ fog peragáltatni /végrehajtatni/, ós mind/e/neket adhortóla /buzdit/ ö Felsége az igazságnak kimondására..." Végezetül "... mivel az két országnak ügye egybeköttetett" és a jelenlegi állapotok az Erdélybe való bemenetelót nem te­szik lehetővé, igy erre az időre "az erdélyi hadi dolgok igaz­gatására" nevezi ki generál-marschall" Károlyi Sándort /128. 1./ - "Ennek utána Eröss Gábor uram /mustramester/ az mustrához kezdett", /129. 1./ Ezt követően 1708. március 22-23-án Tasnádon "Mustrálták meg az nemes erdélyi vármegyéket". Ezen a mustrán Károlyi Sán­dor "főudvari-kapitánya" Domahidi László volt jelen és "az urak" Barcsai Mihály /szenátor, erdélyi nagybirtokos/ és Barcsai Ábra­hám /Hunyad megye főispánja, korábban erdélyi főkincstartó/. /130-131. 1./ Ezzel be is fejeződtek a mustrák, összesen három volt, mindegyik 1708 első negyedóvóben. Az 1708. november 28 - december 20. közötti nevezetes sá­rospataki országgyűlésen - a nagyjelentőségű országos ügyek mel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom