Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)

A napló a bujdosásra vonatkozó részét a következő feje­zetekre osztva mutatjuk be: 1/ Letelepités . a/ Telepitési helyek kijelölése, továbhtelepitése; szállás. b/ Ellátás: az élelmezés, állattartás p. 2/ Gazdálkodás . Ez részben az ellátásból következik, mi­vel a hiányok pótlására, a megélhetés javitására vált szüksé­gessé a bujdosók gazdálkodása, kereskedése. 3/ Szervezés, összefogás . Itt a mustrák, országgyűlések, bujdosógyülések, vármegyegyülések és egyéb tárgyalások, megbe­szélések ismertetése kap helyet. 4/ Konfliktusok . Gyakorlatilag az előbb felsorolt fejeze­tek mindegyikében szerepelnek ellentétek, melyeket itt fogla­lunk össze. A bajt csak növelték a kedvezőtlen természeti vi­szonyok, majd ezt betetőzte a pestis. A Szaniszló naplóján kivül felhasznált vonatkozó iroda­lom Szaniszló állításait támasztja alá, vagy azt egészíti ki. 1. A LETELEPÍTÉS a/ Telepitési helyek kijelölése, továbbtelepitése : szállás A császári csapatok elől az Erdélyből Magyarországra me­nekülők 1707 szeptember végén indultak bujdosni. így Szaniszló 1707. szeptember 23-án indult el Komjátszegről 18-ad magával, 32 ökörrel, 8 lóval, több mint száz juhval. /122. 1./ Nagyrészt á Szamos mentén haladva többezer menekült árasz­totta el október végén Szatmár megye déli részét. A szatmár me­gyei főispánnak. Károlyi Sándornak sürgősen intézkednie kellett ideiglenes elszállásolásukról. Szaniszló pl. Sólyiba került. /124. 1./ /Térképmelléklet!/ A bujdosók egyénenként, vagyis családonként egy-egy ház­hoz, családhoz szálltak. Előfordult, hogy egy lakatlan, eset­leg rossz állapotban lévő házat kellett lakhatóvá tenni. Sályi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom