Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)
A napló a bujdosásra vonatkozó részét a következő fejezetekre osztva mutatjuk be: 1/ Letelepités . a/ Telepitési helyek kijelölése, továbhtelepitése; szállás. b/ Ellátás: az élelmezés, állattartás p. 2/ Gazdálkodás . Ez részben az ellátásból következik, mivel a hiányok pótlására, a megélhetés javitására vált szükségessé a bujdosók gazdálkodása, kereskedése. 3/ Szervezés, összefogás . Itt a mustrák, országgyűlések, bujdosógyülések, vármegyegyülések és egyéb tárgyalások, megbeszélések ismertetése kap helyet. 4/ Konfliktusok . Gyakorlatilag az előbb felsorolt fejezetek mindegyikében szerepelnek ellentétek, melyeket itt foglalunk össze. A bajt csak növelték a kedvezőtlen természeti viszonyok, majd ezt betetőzte a pestis. A Szaniszló naplóján kivül felhasznált vonatkozó irodalom Szaniszló állításait támasztja alá, vagy azt egészíti ki. 1. A LETELEPÍTÉS a/ Telepitési helyek kijelölése, továbbtelepitése : szállás A császári csapatok elől az Erdélyből Magyarországra menekülők 1707 szeptember végén indultak bujdosni. így Szaniszló 1707. szeptember 23-án indult el Komjátszegről 18-ad magával, 32 ökörrel, 8 lóval, több mint száz juhval. /122. 1./ Nagyrészt á Szamos mentén haladva többezer menekült árasztotta el október végén Szatmár megye déli részét. A szatmár megyei főispánnak. Károlyi Sándornak sürgősen intézkednie kellett ideiglenes elszállásolásukról. Szaniszló pl. Sólyiba került. /124. 1./ /Térképmelléklet!/ A bujdosók egyénenként, vagyis családonként egy-egy házhoz, családhoz szálltak. Előfordult, hogy egy lakatlan, esetleg rossz állapotban lévő házat kellett lakhatóvá tenni. Sályi-