Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Szászi Ferenc: A birtokviszonyok Szabolcs megyében a XIX. század végétől a második világháborúig. (1867–1941)

SZÁSZI FERENC: . A BIRTOKVISZONYOK SZABOLCS MEGYÉBEN A XIX. SZÁZAD VÉGÉTŐL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG a/ A birtokmegoszlás alakulása a századforuló idej

én A tőkés fejlődésnek Magyarországon az 1848-as polgári forradalom a jobbágyfelszabadítással nyitott utat. Ez a fejlődés 1867 után kiszélesedett. 1848 megszabadította a parasztot jobbágyi alárendeltségétől. Megszűntek az úrbéres terhek, a robot és a dózsma. Ha a parasztnak a jobbágyfelszabadításkor úrbéres föld volt a kezén, továbbra is saját tulajdonában maradt. A jobbágyfelsza badítást azonban felülről, maguk a földesurak hajtották végre ezért a nagybirtokrendszer érintetlenül maradt, ami a birtokmegoszlás aránytalanságának további növeléséhez vezetett. A legújabb kutatási eredmények szerint a parasztbirtok tényleges terjedelme, a parasztbirtokosok tényleges számaránya több volt 1848-ban, így 1848 után is, mint amekkorának azt régebben történetíróink gondolták, de a földbirtoknak feudális jellegű megoszlását az újabb kutatási eredmények sem vitatják. 1948 után a kapitalista fejlődós keretei között számos feudális maradvány tovább ólt. A parasztság, amely örömmel üdvözölte 1848 tavaszán a jobbágyfelszabadítást, hamarosan harcot is kezdett az elért eredmények továbbfejlesztéséért. Az ország legkülönbözőbb vidékein fordultak elő föld-, rét-, legelő- ós erdőfoglalások. Felvették a küzdelmet azok ellen a feudális szolgáltatások ellen is, amelyekre a jobbágyfelsza badító törvények hatálya nem terjedt ki. Szabolcsban sem voltak megelégedve a jobbágyfelszabadítással az egykori jobbágyok. Mutatja ezt a büdszentmihályiak "lázadása" ós a tiszadobiak földfoglalása, amelyek tipikus példái voltak azoknak az eseteknek, amelyek szép számmal tör2 tén-tek a vizsgált megyében is. A parasztságnak a forradalmat továbbfejlesztő mozgalmait