Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)

Ehhez társultak a helyzetet sulyosbitó egyéb nehézségek: - a tolvajlások szaporodása, - a kuruc katonák garázdálkodásai, kihágásai; - a természeti csapások, - s végül a bajt betetőzi az iszonyú pestis, mely 1708 nyarán veti fel fejét ós 1709-től egyre súlyosabb móreteket Ölt. a/ Erdélyiek és magyarországiak közti konfliktus Az erdélyiek már eleve némi ellenszenvvel, bizalmatlansággal viszonyultak a magyarországiakhoz. A naplóban a "magyarországi" szónak már eleve lekicsinylő, baljós jelentése van. Amit mondanak, az többnyire csak amolyan "magyarországi beszéd". /131. 1./ Maga a szó a megbízhatatlanság, erdélyiekkel szembeni rosszindulat, ós nem egyszer a "hamisság", "gonoszság" szinte általános jelzője. A Magyarországon szerzett kellemetlen tapasztalatokat - néha nem alaptalanul - általános tanulságként vonják le, ezzel is alátámaszva, megerősítve az eredetileg is meglévő ellenszenvet: "Megjegyezhető dolog /a/ magyarországi uraknak sok kérkedsóge ... /138. 1./ és hogy "... ezek az magyarországiak könyorületlen emberek". /150. 1./ Gyakorlatilag a helybeliek és a bujdosók minden kapcsolatából, igy a letelepítésből, ellótásból stb. ellentétek születtek. Az erdélyiek ugy érzik, hogy a magyarországiak a mostani bajból is hasznot akarnak húzni; "... látván nagy szükségünket feleszeg áron kóvánnak mindent" /150. 1./ ós mindenben - némi joggal - a helybélieket részesitik előnyben, "... sőt az magok embereinek, tolvajnak rendkivül fogták pártját". /156. 1./ "Megjegyezheti akárki, minemű igasság folyjon Magyarországban!" /138. 1./ A bujdosók - ahogy a naplóból kitűnik - különösen rossz véleménnyel voltak a szolgabirókról. Az - a magyarországiak "kérkedése" szerint - tehetősebb, mint Erdélyben a viceispán; habár a helyi szolgabíró "... igen szegény-legény... háza mint nállunk valami alávaló ól"., irja Szaniszló.. /138. 1./ - Az egyik szolgabíró szerinte vádaskodó, "gonosz lelkű", "bujdo3Ók-üldöző" /165. 1./,* a másik "gonosz lelkü-ismeretü", "igen rossz ember". /170. 1./