Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)
Az 1709. július 31-i agárdi gyűlésen résztvevő bujdosók egy része Rákóczi dominiumába - a napló szerint "Kiróly-Daróczra és körül való falukban" /Szatmár megye/ irattá magát. Egy részük a katonai szolgálatot is vállalta. De később kijelentették, hogy csak családjuk és cselédeik teljes ellátása mellett hajlandók erre. /155. 1./ Itt kell megjegyeznünk azt, hogy nem találni a naplóban olyan bejegyzést, hogy valaki a bujdosó nemesek közül katonai szolgálatot teljesitett volna, /v.ö. 3. fejezettel/ 13 Nyilvánvalóan az egyre kedvezőtlenebbre forduló katonai helyzet miatt - 1709 szeptemberében az egész Dunántúl a császáriak kezére került; Igló is elveszett és a császári ssregek száma a Szepességben megnövekedett - a huszti országgyűlésen 1709. október 26-án a letelepítés terén ismét rendelkeztek. "Datermináltatott /elrendeltetett/, hogy minden bujdosók Máramarosban, Ugocsa- és Szatmárvármegyében dislocáltassanak /szétosztassanak/. Máramarosban penig kell jőni 2500 személynek, az többi az más két megyében disponáltatott" /rendeltetett/. /160. 1./ Ha egy megyében 2500-at telepitettek, akkor a másik kettőben szintén ennyivel számolhatunk? Ez nem tűnik valószinünek, mivel ilyen jelentős nagyságú számot Szaniszló is emiitett volna. A valószinü az, hogy a másik két megyébe a megyénkénti 2500 csak kevesebbet osztottak szót. Szaniszlóék is, azaz a tordaiak, lajstromot, jegyzéket /registrumot/ készítettek: "az Máramarosban lévőkkel együtt megyén Torda vármegye ad personas 486, az kiknek quartólyt kell adni". /160. I./ 14 A huszti gyűlés határozatának végrehajtása 1710 első felében nyilvánvalóan megtörtént, mert Szaniszlót is - ki már ekkor a tordai bujdosók inspektora - akkor telepitették Matócsra. /170., 172. 1./ 1710 novemberében a szabadságharc az ország északkeleti megyéibe szorult vissza. így az erdélyi menekülteket is igyekeztek tovóbb telepiteni. "Hallottuk, hogy minket bujdosókat Máramarosban adnak erdóliekül", irja november 19-én. /178. 1./ A hir igaz volt, s Szaniszló ós a tordaiak 1711 januárjában /5-én/ indultak Máramaros megyébe, uj szállásukra. /179. 1./ Szóbakerült a bujdosók egy részének Moldvába való áttelepítése