Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)
szabadságharc viszontagságai adták a keserves alkalmat : a Rákóczihoz hü csoportokat kényszerítve lakóhelyüknek elhagyáséra. Az alábbiakban az ekkor hosszabb-rövidebb időre hontalanná vált csoportok közül annak a számszerüsógóben is legnagyobbnak kivonjuk hontalanul eltöltött éveit bemutatni, amely 1707-ben az Erdélybe bevonult Rabutin vezette császári csapatok és az ott helyreálló Habsburg-párti kormányzat elől menekülve hagyta el szülőföldjét, és melyet a hontalanság éveire a Szabolcs-Szatmári táj fogadott be. + XXX Miután Rákóczi 1705 novemberében a zsibói szorosban vereséget szenvedett s a császári csapatok visszafoglalták Erdélyt, a Rákóczi mellé állt s most a megtorlástól fólŐ erdélyi nemesség egy része innen Moldvába, Havasföldr ós Magyarországra menekült . Emlékirataiban Rákóczi az 1705 évről irva az erdélyi bujdosókról is megemlékezik: "Visszavonulósom után meglepődtem, milyen sok erdélyi főúr és nemes követett családjával együtt azokon kivül, akik Moldvába ós Havasalföldre menekültek. Lakással ós élelemmel kellett őket ellátni. Megszámláltattam őket, öszszesen tizenkétezer lélek volt. Ragaszkodásuk meghatott, de a háború szempontjából nagyobb részben fölösleges fogyasztók voltak, és mind a népet terhelték. Még mindig birtokomban voltak a fejedelemséghez tartozó magyarországi megyék, oda szállásoltam őket". 1 Az Erdélyben maradt rendek egy része a segesvóri orszóg2 gyűlésen 1705. dec. 15-ón hűséget esküdött I. Józsefnek. Ugyanakkor a Magyarországra menekült erdélyi rendek 1706. március 8 - 20. között a huszti országgyűlésen szövetséget kötöttek a magyarországi rendek konföderációjával.^ A tanulmányunk fő forrásából, Szaniszlónak Torma Károly által 1891-ben kiadott naplójából vett idézetekre, utalásokra nem kü lön jegyzetben, hanem esetenként a vonatkozó szöveg után zárójelben irott lapszámmal utalunk. Minden más felhasznált irodalomra, névmagyarázatra stb. a tanulmányunk végére illesztett jegyzetekben hivatkozunk.
