Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Margócsy József: A nyíregyházi városházák

abból az időből való, amikor az épület tényleges magisztrótusi funkciókat viselt. A korona szó az Értelmező szótár szerint "valamely cselekvés legkiemelkedőbb része, mozanata, fénypontja" /4/. így megengedhető az a feltételezés, hogy a kisváros központja, gyülekezési helye, legtekintélyesebb épülete, - amelyet ráadásul nem az uraság, hanem saját erejéből a város épitett - vette fel, viselte a korona jelzőt. Maga az elnevezés szerte az országban ismerős : épületekre is; leggyakrabban az előkelőséget sugallni kivánó szálloda palotákra, fényestükrü vendéglőkre. - Más magyarázatát ld. Mező András: Névtani Értesitő Bp, 1981. . 6. szám: 61-62. - Csak a legutóbbi időben, 1986/87 telén bukkantam azokra az iratokra, amelyek ennek a koronaépületnek épitési körülményeit megvilácjitják . 1829-ben, "a nelyzet oculariter megtekintése után határozzák el az ujjáópitést s mivel az uj házat menetközben "szembetűnően dísztelennek" találják, jóllehet "a város és piac értékesítése" a cél, elhatározzák, hogy diszes frontospiciummal teszik szemrevalóbbá. 1830. jun. 17-re már elkészült a bodrogkereszturi kőfaragó vázlata: a homlokzatra egy koronát tervezett. Ezzel sincsenek megelégedve, helyette "a magyar koronat helyesen kifaragva" kell majd a munkát leszállitani. Megérkezik a korona, fel is teszik augusztusban a hót boltot és egy nagyobb kocsmahelyiséget magában foglaló uj városi bérházra. Szeptembertől már folyamatosan koronaházról beszélnek az iratok; az addig "középső" melléknévvel szereplő italozó hely ettől kezdve: koronakocsma. Annyira meg is becsülik, hogy "a boltok eleibe másfél ölnyi szélességű" járdát kell épiteni, amelyet gerendákkal védenek a piaci forgalomban eléggé rendetlenül közlekedő szekerek ellen. Ez a 789. népsorszámu épület: jól látható minden városi térképen. Az itt összefoglalt adatok a koronaépület kapcsán nyomon követhetők: V. A. 101/a -2/2. No. 1853. pp. 732-4. - u.ott. No. 1866. p. 742; No. 1885. pp. 752-3. - V. A. 10l/a - 4/4. No. 2248. p. 1020. - u.ott. No. 2365. p. 1086; No. 2807. p. 1371; No..2848. pp. 1398-9. - V. A. 102/b . - 33/113. No. 2827. Nyirvidék, 1891. április 26. Másfél évig tartott a huzavona a szállodai tervpályázat kiirósa óta, elsősorban a kivitelező megbizása körüli nagy viták miatt. Csak 1894 tavaszán hagyta jóvá a megye is_ a kivitelező szerződését, a tervezett előirányzatot, s igy májusban elkezdték a koronaház lebontását. Mivel párhuzamosan határozták el a polgári leányiskola emeletes épületének felállítását, a koronaépület bontásából származó épületanyagokat oda szállitják /Nyíregyházi Hirlap, 1894. V. 17./. - Az uj szálloda ünnepélyes alapkőletételére 1894 j uliusá

nak utolsó napjaiban kerül sor; a bokrétaünnepet már október közepén megtartották. A több munka a belső részen esedékes, ezek el is húzódtak; az átadás fokozatosan történt s ezt követően az egységek megnyitása is lépcsőzetes, 1895 novemberének elején. A diszterem

ben rendezett első bál /a városi tisztviselők nyugdij intézete javára/ jelentette a végső és teljes átadást, megnyitást - nagy sikerrel, 1895. november 14-én.