Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
küldetik: ők már kevésbé tendenciózusan csoportositjók a tényeket, de a megkötetlen szerződésekből adódott anomáliákra és a fényűzőnek kikiáltott berendezkedésre ők sem találnak sokkal enyhébb kifejezéseket. Az 1073. szeptember 1-i leltár nyomán képet kaphatunk arról, hogy az épületben levő 59 hivatali helyiség közül legfeljebb 28-at, valószínűleg azonban csak 21 szobát bírhatott a város , a maga céljaira, igy a szobák többségében az igazságügyi irodák helyezkedtek el, - két évtizeden át. Pontosabban 1891. augusztusáig: akkor költöztek át a té r másik oldalára, az akkorra fölépült uj igazságügyi palotába ezek, a törvénykezéssel foglalkozó hivatalok. Ottlétüket azonban mai napig hirdeti az 1871/72. évi építkezés egyik sokszor kifogásolt eredménye: az eredeti tervben nem szereplő, előbb csak egy "igazsági jelvény" amelyikből végül kettő került a boltives bejárat fölé, az előre nem tervezett többletmunkák egyik tételeként. Megnevezése: "két alak, öntött cinkből, öt és fél láb magas, ülő helyzetben, a főhomlokzat fölött, á 700, azaz 1400 forint." 28 b/ A város tehát, keservesen felépített saját házának legfeljebb kétötöd részében "lakott", a többit az országos igazságszolgáltatási szervezet hivatalai foglalták le. Eleink azonban vállalták a sanyarúbb elhelyezési körülményeket, mert igy emelkedett a város fénye és remélhették, hogy egyszer majd az önálló igazságügyi palota megépítésére is sor kerülhet. A törvényszék idekerülóse egyébként is egyszerre megnövelte a megyei székhely átvételére irányuló reményeket. A források egybehangzó jelzik, hogy 1840-ben vetődött fel először a megyeszékhelynek Nagykállóból Nyíregyházára tételének gondolata. Megyegyülés i határozat csak 1867 októberében született 125:104 arányú szótöbbséggel, de a végrehajtást a kallói érdekeltségű családok hosszabb ideig meg tudták akadályozni. Majd egy évtized mult el, mig meg nem született az 1876 :XXXII1.tc . , amely intézkedik 29 az átköltöztetésről. Ez a régi vágyak teljesülését jelenti, mindenki számára örvendetes; de hová tegyék a megyei hivatalokat? A város vezetősége további, ujabb kényelmetlenségeket vállalt a parlamenti döntés következtében. Nyár végére megszületett az a sokat emlegetett meleghangú irat, amellyel 1876. nug. 31-en a város
