Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
/1853:35. sz. - V.8. 142/b - 9/15/. - Majdnem nyolc évig tanyázott itt ez az idegen hatóság: 1861. márc. 2l-étől rendelkezhetett újra a város ez elvett helyiségekkel, mert megszűnt a szolgabirói hivatal /1862:9. sz. - V.B. 163 - 3/126/. - Ez azért is figyelemre méltó, mert egyébként j á rási hivatal, szolgabiróság a felszabadulás előtt soha nem volt Nyiregyházán. 4. Intermezzo . Az 1842. évi ideköltözés után jó két évtized telt el, amikor a város vezetősége az emelet re épitést időszerűnek találta. A szabadságharc bukása után következő legszomorúbb idők elmultával a fejlődés lehetőségei és jelei mutatkoznak: 1858-ban üzembe lépett az első vasútvonal, 1861-ben az újjászervezett gimnázium nyitja meg kapuit, a következő évben megalakul a terménytőzsde és az első nyíregyházi /megyei/ takarékpénztár s a társadalmi élet is megpezsdül a nemszeretem idők elmultával. Minden forrás megegyezik abban, hogy 1864-ben készítette el Gerster és Frey azt a tervet és költségvetést, amelyikről a továbbiakban gyakran esik szó s amelyik ezt az emeletes bÖvi21 tést dolgozta ki részleteiben is. Már egy negyedszázad óta szövődtek a tervek, hogy a megyeszékhelyt Nagykállóból Nyíregyházára kellen áthozni. Az átépitési tervek készítésekor minden bizonnyal közrejátszott ez, s nem is olyan rejtett szándék. Majd 1867-ben megyei közgyűlési határozat is születik ilyen értelemben, de majd még egy teljes évtized kell a végrehajtáshoz, az átköltözés megtörténtéig. Nemigen ez volt azonban a döntés gyors meghozatalának és végrehajtásának a legfőbb oka, hanem az a kormányintézkedés, amelyik az igazságszolgáltatást kivette a megyék hatásköréből, centralizálta, központi irányítás alá helyezte. Az Igazságügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alatt hozták létre a m. kir. t ö rvényszék eke t, s 1871-ben - előzetes felmérések, tárgyalások után - az egyik éppenséggel Nyíregyházára, nem pedig a megyei székhelyre került. A város nem mérte fel idejében, hogy milyen terheket is vállal ezzel a lépéssel: csak a perspektíva, az emelkedés lehetősége csillant fel még előttük. Csak később jöttek rá, hogy a kijelölés következtében itt kell elhelyezni a törvényszék hez tartozó ügyészség et, a börtön t, a telekkönyv et és a járásbiró- ságot is. Igy vált 1871-ben egyszerre sürgető szükséggé egy
