Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
működött a fekvésének megfelelően elnevezett Középső kocsma, amelyik az "elkeseredett, honfibútól szenvedő, adótól zaklatott CL emberek otthona"; a m. kir. törvényszéknek Nyíregyházára telepítésekor alakitják át az épületet börtönné /1871/, és husz éven át ezt a feladatát tölti be. /1891-ben készült el a Bujtos széli fogház , mely napjainkban is ott áll és működik./ - Nem nézte jó szemmel a város polgársága már ezt a százévesnél idősebb, toldott-foldott, átalakított épületet, különösen azért nem, mert "a város talán legbecsesebb telkén" áll, ahol bizony több hasznot hajtó és csinosabb épületnek volna helye. Amikor a régi nagyvendéglő /kb. a mai hősök szobra helyén/ leégett, az uj felépítését eléggé egyhangúan idetervezik, de a terv valóraváltása elhúzódik: addig is, újra, bolthelyiségekként hasznosít' ják, majd amikor a szemben már álló UJL városházán /a megyei hivatalok kivonulása után/ megint építkezések folynak, itt kapnak átmeneti elhelyezést a vándorló városi hivatalok - 1894-ig; akkor azonban végleg lebontották a régi koronaépületet s az uj szálló és vendéglő vitte tovább a Korona-nevet.^ c/ A második városháza épület az előzőtől nem messze épült. Ha a mai helyzetet vesszük alapul, akkor a Felszabadulás utjának és a Kossuth térnek azon a sarkán, ahol most, a szomszéd házak homlokzatvonalánál jóval belj ebb emelt ABC-csemege áruház "átmeneti" épülete látható. Ha e szomszédházaktól a sarokig húzott képzeletbeli vonalakat vesszük figyelembe, már meg is jelöltük e földszintes ház helyét. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a képe is ránk maradt. Aztán a II. világháború pusztií<rrt«a v ^el, kb . másfél évszázados korában. Épitése azvl790-e^évfij <re esik, Markó Ádám főbiróságának idejére. Ő pedig 1793-94-ben viselte ezt a tisztséget.® /Napjainkban az áruháznak a tér felé eső oldalán emléktábla hirdeti a régen volt épület történetét./^ A képe sem ismeretlen: a Borovszky féle monográfia 97. lapján látható a dolgozatunkhoz is mellékelt kép" "A régi városháza, később Benczúr Gyula szülőháza" aláírással. A kettős tetejű ház bizonyos tekintélyt is sugározhatott környezetére; a jobbra-balra mellette látható alacsonyabb házak eredetileg nem tartoztak a városházához, 1 ^ /lásd itt később Susztek feljegyzését./ Ez a városháza kb. félévszázadon át fogadta ma-
