Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Szászi Ferenc: A birtokviszonyok Szabolcs megyében a XIX. század végétől a második világháborúig. (1867–1941)

hogy a megyében a mezőgazdasági cselédek és munkások száma az 1900. évi 53 434 főről - a segitő családtagok nélkül - 1920-ra 64 390 emberre növekedett

, vagyis a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 59,4 %-a nem rendelkezett földdel. Országosan ez a százalékszám 46,3, a Tisza bal partján ez az arány 52,3, a Tisza jobb partján pedig 49,7 %-os volt. A megyék közül Fejér /57,9/, Heves /54,9/ ós Zemplén közelitette meg a vizsgált megyét a mezőgazdasági cselédek és napszámosok százalékos nagyig ságának arányában. A földnélküliség és a munkaalkalom hiánya miatt Szabolcs megyében a nincstelenek ós a törpebirtokosok törekvésének középpontjában továbbra is a megélhetést biztositó föld, házhely, az állattartásra legelő,, vagy legalább kishaszonbórlet szerzése állott. A földigény azonban a megyében is messze meghaladta azt a keretet, amit a földbirtokosok M

a szociális béke" megőrzése miatt hajlandók voltak a "földreform" céljaira biztosítani . A kiosztott földekért a kártérítést 1928-ban állapították meg Magyarországon, A nagybirtokosok a vizsgált földreform so20 rán jó áron szabadultak meg gyenge minőségű földjüktől, ugyanakkor a parasztság számára ez a földhöz juttatás nem hozott semmiféle változást. A Nagyatádi nevéhez fűződő földreformnak a Szabolcs megyei parasztság körében sem volt megélhetést javító, fejlődést előmozdító hatása. 22 A földblrtokrendezés "fő eredményei" Szabolcs megyében: földhöz házhelyhez a juttatott földbirtokok te rüle te juttatottak száma kh házhelyek 27 478 15 610 57 053 3 735 A táblázatból mindenekelőtt az látható, hogy a földhöz Juttatottak átlagban 2,07 kh földet kaptak. A megyei földbirtok •rendezéssel foglalkozó kortárs helytörtónetiró szerint, a kiosztott ingatlanoknak túlnyomó részét 1-3 holdas törpebirtok, és csak kisebb részben 4-10 holdas birtokok alakítására