Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Szászi Ferenc: A birtokviszonyok Szabolcs megyében a XIX. század végétől a második világháborúig. (1867–1941)
t nagyszámú nincstelen lakosságból a mezőgazdasági cselédek és munkások száma összesen 142 859 ember, vagyis az őstermelői parasztlakosság 66,7 %-a nincstelen volt. Az őstermelői összes kereső létszámból, a 82 238 főből pedig 53 434 ember /65,9 %/ mezőgazdasági cselédek és munkások kategóriájába tartozott . Ha a mezőgazdasági cseléd és munkás lakosságot levonjuk az előbb emiitett őstermelői parasztlakosság létszámából, akkor azt kapjuk, hogy az összes parasztság közül 71 304 fő rendelkezett földdel. Ha ezzel a létszámmal elosztjuk a 100 kh-on aluli öszszes földterületet, akkor az derül ki, hogy a birtokos parasz tok körében az egy főre eső föld mennyisége 3.4 kh volt, a mü veit földterületből pedig ebben a kategóriában egy főre átlag- ban 2.8 kh -jutott . A felhozott adatok egybeesnek Orosz István megállapításával, aki azt írja, hogy Szabolcsban, közvetlenül a jobbágyfelszabadítás után, a parasztság földdel való ellátottsága meszsze mögötte volt az országosnak és a többi alföldi megyének. Szabolcs megyében a felszabadításkor egy jobbágy átlagosan 12,30 osztályozott hold úrbéres földdel rendelkezett. Az alföldi átlag 16,61 az országos 15,47 osztályozott hold /kb. 11,6 kh/ mutatja, hogy az úrbéres telek földdel való ellátottság szempontjából, a Volt jobbágyok Szabolcsban átlagoson nem érték el a középparaszti szintet. A felszabadult zsellérek és telkes jobbágyok aránya az ország különböző megyéiben ugyanúgy nem volt.azonos, mint ahogy a telekmegoszlásban is jelentős különbségek mutatkoztak. Egy telkes jobbágyra Szabolcsban 2-3 zsellér esett. A fentiekben kimutatott arány a nagybirtok ós a kisbírtok között országosan és Szabolcs megyében a századforduló után tovább romlott. Annak bemutatása, hogy a vizsgált megyében ez az aprózódás milyen méreteket öltött például tíz óv elteltével /1900-tól 1910-ig/, csak megközelítően lehetséges, mert az 1910. évről nem áll rendelkezésre bír tokstatisztika. így az 1910. évi paraszti birtokos népesség számát az 1895. évi üzemstatisztika 100 holdon aluli birtokállományával kell egybevetni* A birtokos paraszti népesség körülbelüli létszámát a már alkalmazott módszerrel számoltuk ki, s 1910-ben a földdel