Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kávássy Sándor: Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi inszurrekciós összeírás alapján

veri 'bakol'A Bartos /Bertalan/, Bartus /Bartalan/; -cs kép­zővel: Dants /Dániel/, Oakóts /Oakab/; -csa/-cse/-csó képző­vel: Gatsó /Gál, esetleg Gáspár/, Geöcze /Gergely/, Katsó /Kál­mán/, Mihocsa /Mihály/; -d e képzővel: Bedé /Benedek/; -ka/-ke képzővel: Beke /Benedek, de ősi törökből is jöhet/, Panka /Dá­niel/, Dóka /Dávid/, Mike /Miklós/, Silke /Szilveszter/; -kó/-kő képzővel: Benkő /Benedek/, Dankó /Dániel/, Markó /Márk/, Mikó /Miklós/, Sikkó /Sixtus/; ^jk képzővel: Bank /bán tisztség­név + k/, Bánk /ld. az előbbit/; -sa képzővel: Dósa /Dávid/, Józsa /a Dó személynév képzős alakja: Dó + sa, ld. erre: Kól­mán Béla: A "Földrajzi nevek etimológiai szótárá"-ról. Magyar Nyelv, 1979. 3. sz. 302. 1./. 23 /3,52 %/ jött létre -é/-i/-y birtokjellel és fi/fy, ffi, ffy/ utótaggal: Balassi /Balázsé/, Balázsi /Balázsé/, Bá- lintfi ** Bálintffy /Bálint fia/, Bernáthi /Bernáté/, Desőf fy /Dezső fia/, Ferenczi /Ferencé/, G yőrfi ^ Győrfy /György fia/, Illyési /Illyésé/, Isáki /Izsáké; helységnévből is magyarázha­t{ Vi Lőrinczi /Lőrincé, szintén magyarázható helységnévből is/, Luczai /Lucáé/, Lukatsi /Lukácsé/, Marsi /Mártoné, vagy Máriáé/, Mártonfi /Márton fia/, Miklósi /Miklósé, helységnévből való származtatása is lehetséges/., Móró /Maurus>Mór + ó/, Násztai /Násztáé; Nászta Anasztázia becézett alakja/, Péterffy /Péter fia/* Petki /Petké, ti. Péteré; Péter>Petk/, Rosi /Rosé; ros= vörös, vöröshaju, sötétpiros, barnapiros, de az sem kizárt, hogy román név/, Sámé /Samué, Sámuelé; Samu~Sámuel> Sám/, Simonfi /Simon fia/. SzórádiSzórády /Szóródé/, Vankay /Van kóé; Iván > Vank^Vankó/. 2 /0,22 %/ példát találni a képzésnek arra a módjára, amikor a teljes névhez fűzik a kicsinyitő képzőt, ez pedig: Andarkó 'v Andorkó /amennyiben valóban magyar névvel van dol­gunk/ és Mihálka /Mihál + ka/. A döntő többség, 462, tehát a magyar vezetéknevek 52,80 %-a származik helységnévből. Ezen a csoporton belül két alcsoport különithető el: a/ a puszta helységnévből származók és b/ a helységnévből -i/-y/ képzővel keletkezettek. Az elsőbe 52 /a magyar vezetéknevek 5,94 %-a/, a másodikba 410 /a magyar veze­téknevek 46,86 %-a/ tartozik. Hosszú volna mind felsorolni. Csupán a példa kedvéért utalunk néhány érdekesebbre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom