Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása

Országi teljhatalmú polgári biztos vonatkozó körrendeletét is. A rendelet az összeírás elkészítéséről azt írja, hogy a népességet lakóépületek szerint veszik föl, ezért a lakásul szolgáló épületeket, ha még nem lennének, meg kell számozni, figyelembe véve a magányos, távoli, csak ideiglenesen lakott házakat is 7 . A nyíregyházi evangélikus egyház történetkönyve így emlékezik a házak számozására: „Most már a tanyákon lévő lakóházak is szám alá vétettek, és a faluk, s pusztákon lévő házak is a legnagyobb pontossággal" 8 . E könyv feljegyzése szerint a népösszeírás június 10-től augusztus 23-ig tartott,, beleértve a szállási népességet is. Valószínű, hogy a népszámlálás előmun­kálataként készült el a tanyaösszeírás, aminek befejezéséről a tanácsulési jegyzőkönyv augusztus 8-án ad hírt. Kiderül, hogy a munkálatokat Dómján Soma kezdte, majd Bodnár Antal tanácsnok folytatta, s fejezte be. Mivel a „helybeli szállási tanyák összeírását tárgyazó lajstrom" elnyerte a tanács jóváhagyását, elrendelték lemásolását és az eredeti példány levéltárba té­telét 9 . „A nyíregyházi határban lévő tanyáknak szám alá vételét, a tulajdono­sok nevét és birtokuk mennyiségét kimutató könyvecske" címet viseli a közlésre kerülő összeírás 10 . 967-ig terjedő sorszám jelzi az összeirtakat. A városi házszámokat 1781-től 2682-ig folyamatosan követik a szállásszá­mok. Ezután a tanyával, földdel rendelkezők nevét, majd földjük mennyi­ségét tünteti fel. A Nyíregyházán ekkor alkalmazott területmérték a kötél, vagy kötélalj volt. Eredetileg hosszmérték, de földmérésnél is használták. Szélességét egy 30 öles kötél adta, hosszúságának mérésekor a város szeke­re kerekének tizenötszöri fordulata számított egységnek. A dűlőhosszat 21 ilyen egység tette ki. Egy kötél föld, amelyet egy zsinkának is neveztek, 10 kh-nak felelt meg 11 . Az 1850-es adatfelvétel közli, hogy a gazdának van, vagy nincs városi háza. Az utolsó rovatban néhány jegyzetet találunk, ame­lyek kiegészítésre, a leírtak pontosítására szolgálnak. Az összeírás kisebb egységekre, 40 palétára van taglalva. A paléta itt körzet, kerület értelemben szerepel, eredetileg utcát jelentett. Már a bete­lepülés idején ismerték a Nyíregyházára jövők. Első, ó-cseh nyelvű össze­írásaikban „Paleta"-ként tűnik fel, szám szerint négyet: szarvasi, pazonyi, debreceni, orosz (rusznácska) palétát különböztetnek meg. Máskor, ha az összeírás nyelve magyar, e négy elnevezés mint utca szerepel 12 . A település gyarapodásával a körzetek száma, neve változott. A XIX. század elején Nyíregyháza belső, határa külső palotákra volt osztva, 1850-ben is léteznek városi és tanyai paléták. Működésükről csak néhány szűkszavú adat áll rendelkezésre, amik alap­ján igazgatási egységeknek tekinthetők. A paléta-beosztás szerint történtek az összeírások, adókivetések és -behajtások, a közmunkákat körzetenként

Next

/
Oldalképek
Tartalom