Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása

JEGYZETEK 1. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886. 196—197. p. Simkó Gyula: Nyíregyháza és tanyáinak települése. Kolozsvár, 1909. 16—17. p. Márkus Mihály: A bokortanyák népe. Bp., 1943. 13—14. p. Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. (Nyíregyházi Kiskönyvtár 9.) 2. kiad. Nyíregyháza, 1974. 11—13. p. 2. Balogh István: A Nyírség tanyái. In: Frisnyák Sándor (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv 2. kötet. Nyíregyháza, 1979. 139. p. 3. Balogh István: Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a XVIII—XIX. században. Ethnographia LXXXI. 1970. 2—4. 221. p. 4. Simkó Gyula: A nyíregyházi tanyák keletkezése, fejlődése, települési és néprajzi viszonyai. In: Szohor Pál (szerk.): Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Nyíregyházán, 1924. 131—146. p. A határbeli építményeket kezdetben szállásnak, később tanyának is nevezték. A szállás egyaránt jelentette az egyes házat és a szálláscsoportot is, míg a tanya inkább egy-egy épületet. A tanyacsoport elnevezésére a XIX. század első felében honosodott meg a bokor. 1850-ben mindhárom elnevezést használták. 5. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár, továbbiakban SzSzmL. V. B. 142/a. 1. Nyíregyháza községtanácsának iratai 1850—1854. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1850/265. SzSzmL. V. B. 142/a. 1. 1850/273. Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII—XIX. században. Bp., 1982. című művében idézi. 90. p. 6. SzSzmL. V. B. 142/a. 1. 1850/742. 7. Magyarkoronaországot illető országos törvény- és kormánylap I. évf. X. Darab. Budán, 1850. 105—122. p. 8. Miklósffy Sámuel (szerk.): Történetkönyv, melyben a Nyíregyházi Evangelika Eklézsiának XIX. századtól kezdve évenkénti történetei. . . (Kézirat a Nyíregyházi Evangélikus Gyülekezet Levéltárában.) 9. SzSzmL. V. B. 142/a. 1. 1850/1092. 10. SzSzmL. V. B. 142/f. 24/30. Különböző összeírások. 1850:28. Az összeírás papírra, tintával íródott, füzet formájú. A Kötél föld és a Városi ház rovat palétánkénti összesítését eredetileg ceruzával írták be, néhol tintával javított. Az összeírás első lapjain — feltehetően későbbi időpontból származó — pirossal írt módosító bejegyzések találhatók. Ezek a közlésben zárójelbe kerültek. Az összeírás erősen rongált, töredezett. A már hiányzó, vagy olvashatatlan részeket pontozással jelöltük. 1959. decemberében géppel írott másolat készült róla, amelyet felhasználtunk az írás egyértelművé tételére. Az összeírás névanyagát betűhíven közöljük. 11. A kötéllel mérés módjáról: Németh Zoltán: Tirpákokra vonatkozó iratok Nyíregyháza történetéhez 1755—1797. In: Gyarmathy Zsigmond (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás I—II. Nyíregyháza, 1979. 362. p. A nyíregyházi határ első felmérésekor „ ... a Földet általában Cinkocky György 30 ölére szabott valódi kötéllel mérték, ahogy ő saját kezét kiterjeszthette, hosszban." Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első fél évszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei 1753—1803.) In: Gyarmathy Zsigmond (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás III—IV. Nyíregyháza, 1982. 103. p. U. o. 105. p. szerepel, hogy bizonyos Marko-féle tanyaföldeket újra mértek Molnár Tamás kötelével. Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára III. köt. Pest, 1851. 151. p. szerint 10 holdból áll 1 kötélalja —1600 négyszögöllel számítva. Az előbbiekkel egybehangzó Galgóczy Károly: Magyarország a szerbvajdaság s temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pesten, 1855. 118. p. Lukács Ödön, 1886. i. m. 213—214. p. a kötéllel való mérésről és annak nagyságáról ír: 4 zsinka vagy kötélalj szállásföld 75 600, 1 köblös föld 1890 négyszögöl. 12. Németh Zoltán, 1979. i. m. 360., 367—368. p. Itt még csak az első három palotáról történik említés. SzSzmL. V. A. 102/g. 46/126. Nyíregyháza város tanácsának iratai 1753—1849. Népösszeírások. 1759 : 4. SzSzmL. V. B. 142/a. 1. 1850/1056. Mérey Ferenc: Nyíregyháza története. In: Hűnek Emil (szerk.): Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. (Magyar városok monográfiája VIII.) Bp., 1931. 21. p. Balogh István: Az alföldi tanyás gazdálkodás. In: Szabó István (szerk.): A parasztság