Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

bányái léteztek itt, bizonyítja a gazdag jövedelem és az, hogy a bányászoknak, mielőtt abbahagyták a munkát, még a cipőjük talpára ragadt port is le kellett törülniük, nehogy a bérüknél is több aranyat vigyenek haza. A munka, bár korántsem a régi eredménnyel, ma is folyik A föld gyomrából kibányászott aranyat pénzverésre használják. Az itt vert s N. B. (= Nagybánya) rövidítéssel jelzett aranyak az idők folyamán egész Európában jól ismertek voltak. A város a királyi bányafelügyelőségen és a kerületi bányatörvényszéken kívül a konventuális minorita atyák rendjének is székhelye. Falai közt királyi katolikus gimnázium, fő elemi iskola, só- és postahivatal működik. Büszke lehet a Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemplomára, továbbá egy-egy jeles evangélikus és református imaházra. A város belső tanácsa a főbírón, a polgármesteren és a kapitányon kívül 7 tanácsnokból áll. A városban 371 ház, 2836 római és görög katolikus, 2092 evangélikus és református, összesen 4928 lakos található. Szatmárnémeti (Szatmárnémet, Szatmár) szabad királyi város, Szatmár és Németi egyesüléséből 1715-ben jött létre. Először németek települtek itt le, akiket Gizella királyné hívott, és vezetett ide, s akiket ezért András ésV. István király oklevelei hospeseknek is neveznek. V. István, később Szapolyai János, II. Mátyás, II. Ferdinánd és I. Lipót királyok idején sok kiváltságban részesült a város, majd a szabad királyi városok közé sorolták. Egykor erős bástyákkal volt körülvéve, de a sok háború és harc következtében elpusztult. Ma azonban régi fényében tündöklik. Püspöki székhely, a városban az uralkodó, I. Ferenc által 1304-ben alapított, 6 tényleges kanonokból álló római katolikus székeskáptalan, papi szeminárium és püspöki líceum működik. (L. Nagy feljegyezte: A Szatmári Egyházmegye élén nagyméltóságú és főtisztelendő Hám János, a Boldogságos Szent Szűz Mária Szent István magyar király Szent Jobbjáról elnevezett apátja, vagyis szentjbbi apát stb. áll.) Van ezen kívül királyi katolikus gimnázium, fő elemi iskolája, görög katolikus eleme iskolája és református gimnáziuma. Büszke lehet az Űr mennybemeneteléről nevezett plébániatemplomára, valamint a görög katolikusok Szent Mihály főangyal és egy másik, Szent Miklós tiszteletére emelt, nem éppen dísztelen templomára. Két evangélikus

120 imaházáról postájáról, sóhivataláról, alapítványi pénztári hivataláról szintén nevezetes. A városi belső tanács a főbíróból, polgármesterből, kapitányból és 10 tanácsosból áll. A városban 2211 ház, 3423 római és görög katolikus, 10 856 evangélikus és református, összesen 14 279 lakos található. Mezővárosok 1. Aranyosmeggyes, mezőváros postahivatallal és vásártartási joggal. Görög katolikus temploma és lelkésze, református temploma és lelkésze, va-