Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

III. A szamosközi járást (Processus Szamosköz) a Szamos folyó öntözi, magyarok és kisebb részt románok lakják, területén egy szabad királyi város, négy mezőváros és 37 falu van. Szatmár, vagy Szatmárnémeti szabad királyi város a Szamos által alkotott szigeten terül el, és mind jellegénél, mind nagyságánál fogva tekintélyes erődítmény volt, amely a század elején kitört belső zavarok idején a leghősiesebb ellenállást tanúsította, de a felkelők teljesen tönkretették. A város tulajdonképpen két részből áll, Szatmárból és Németiből, amelyet azelőtt a Szamos választott el. 1715-ben azonban egyesültek és szabad királyi városi jogállást kapott. A várost magyarok, németek és kisebb részben románok lakják, akik kereskedéssel, föld- és szőlőműveléssel foglalkoznak. A lakosság lélekszáma 5090 és 5510 forint 40 krajcár hadiadót fizetnek. A Ferences rendi barátok, akiket I. Lajos anyja, Erzsébet hozott ide, 1370 óta élnek a városban, és a jezsuitáknak szintén van egy kollégiumuk és templomuk. Van továbbá egy Nagykárolyhoz tartozó harmincadfiók, sóhivatal és egy postai váltóállomás. 1534-ben a helységet a császári katonaság fosztotta ki és gyújtotta fel, 1562-ben azonban ugyancsak ezek parancsnoka, Zay Ferenc hősiesen védte a török ellen. 1565-ben Szapolyai János (értsd: János Zsigmond — K. S.) kiüríttette és felgyújttatta, Schwendi Lázár foglalta el és állíttatta helyre. 1560-ban, mint családja birtokát, Báthori István lengyel király követelte vissza, de ehelyett Nagybányát kapta. 1605-ben Bocskai István veszi ostrom alá és keríti kiéheztetés révén hatalmába. 1660-ban ismét császári kézre kerül és jelentősen megerősítik. Ettől kezdve a császár hűségén maradt és 1681-ben Serényi parancsnoksága alatt hősies ellenállást tanúsít a törökökkel szemben, akik egy hónapig ostromolják. A század elején azonban az erődítményt a felkelők teljesen tönkretették. A város különben az 1711ben kötött s a Rákóczi- felkelést lezáró békéről nevezetes. Mezővárosok: 1. Fehérgyarmat, kicsiny, de jómódú helység a Szamos mellett, református paróchiával. 2. Jánk, csinos mezőváros görög és református egyházzal. 3. Matolcs, a Szamos mellett fekszik, jómódú és ugyancsak református paróchiaja van. 4. Tarpa, református egyháza van. E járás falvainak egyházközségei kizárólag a reformátusokhoz tartoznak, és ilyenek az alábbiakban vannak: 1. Kisar 4. Csaholc 2. Nagyar 5. Csecse 3. Tiszabecs 6. Cégény