Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

30. Mogyorós Reformátusok ezekben: 31. Nántű 32. Oroszfalu 1. Amac 33. Pácafalu 2. Angyalos 34. Piskáros 3. Dobrácsapáti 35. Porcsalma 4. Bagos 36. Remetemező 5. Dob 37. Résztelek 6. Dobra 38. Színfalu 7. Ököritó 39. Nagyszokond 8. Géres 40. Kisszokond 9. Györtelek 41. Szoldobágy 10. Hirip 42. Felsőszopor, 11. Ilosva 13. Alsószopor, Nagykárolyhoz 12. Nagyhódos tartozó harmincadfiókkal 13. Kishódos 1. Rákosterebes 14. Kórod \5. Tőketerebes 15. Krassó :6. Tomány 16. Ombod 47. Olah tótfalu 17. Óvári 48. Csengerújfalu 18. Pettyén 49. Oláhújfalu 19. Porcsalma 50. Válaszút 20. Sályi 51. Veresmart 21. Tunyog 52. Vetés 22. Tyúkod 53. Zsadány 23. Csengerújfalu 24. Vetés II. Nagybányai járás (Processus Nagybanyiensis), nevét az ott fekvő királyi bánynzyavárosról kapta, magyarok, románok és kisebb részt oroszok (értsd: rutének — K. S.) lakják, két királyi bányavárost, három mezővárost és 81 falut számlál. Bányavárosok: 1. Nagybánya, vagy Újváros (Neostadium, Neustadt) hegyektől körülvett völgyben terül el, régi német település, amelyet egyszerű faluból emeltek szabad királyi várossá. Hajdan, bányáival együtt, a magyar királynőknek volt hagyományos nászajándéka és ezért, valamint az észak felé futó patak miatt, amely az idáig nyúló Kárpátok irányába folyik, nevezték Patakocskának (Rivulinum), vagy Űrnők patakának (Rivulus Dominarum). Lakói, akik 2120-an vannak és 2755 forint 20 krajcár hadiadót fizetnek, magyarok és németek, akik kézművességgel, szőlőműveléssel, de leginkább bányászattal foglalkoznak. Az itteni bányák hajdan oly gazdagok voltak, hogy a munkások kötelesek voltak ruhájukról lerázni az arany-