Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról
A megyét legnagyobb részt magyarok lakják, de szlovákok (böhmische Slawen), németek, románok és oroszok (értsd: ruszinok — K. S.) is élnek köztük. A hadiadó 48 218 forint és 20 krajcár, a népesség 60 200 lélek, 122 akik közül 1200 zsidó. A főispáni méltóság a gróf Károlyi-házban öröklődik és azt jelenleg a Császári és Királyi Titkos Tanács hozzájárulása folytán Nagykárolyi Károly Antal gróf főétekfogó és vezérőrnagy tölti be. 123 A megye címere hosszában és keresztben három részre osztott pajzs, melynek középső mezőjében a hármashalmon álló héját ábrázoló gróf Károly-címer, a megye négy legnagyobb folyójának, ti. a Tiszának, Szamosnak, Krasznának és Túrnak jelképe és egy búzakéve látható. A felső mezőben rák, egy vár és egy tok (ti. hal — K. S.), alul pedig szőlőfürt, szarvas és egy tölgyág van. A megyében négy járás van, melyeknek neve valamely városról, vagy folyóról származik. Ezekben egy szabad királyi város, két királyi bányaváros, 12 '' 1 16 mezőváros és 236 falu található, 16 katolikus, 131 református és 130 görög (értsd: görög katolikus — K. S.) plébániával, illetve paróchiávai. I. A krasznai járásban (Processus Krasznaköz), melynek földjét két folyó, a Kraszna és a Szamos mossa, 5 mezőváros és 72 falu van. A mezővárosok az alábbiak: 1. Beitek, módos helység katolikus plébániával és többségében német lakosokkal. 2. Csenger, csinos helység kastéllyal, Szatmártól két mérföldre, lakói magyarok és református paróchiájuk van. 3. Daróc, vagy Királydaróc, magyarok és románok lakják, és mind a magyaroknak, mind a románoknak külön egyházközségük van. 4. Erdőd egy bükk-kel nagyon benőtt hegy lábánál terül el. Környékén számos üveghuta van, amelyek jó minőségű árut gyártanak. Legnagyobb részt németek lakják, akiknek katolikus plébánosuk van. Az itt lévő vár — ahogy a romokból még jól látható — hajdan elég jelentős volt. Azelőtt a Drágfi család birtoka volt, ma azonban Károlyi grófé, aki itt szép nyári kastélyt építtetett. A várat hosszú ostrommal János Zsigmond idején foglalták el és rombolták le. 5. Erdőszáda lakosai többségükben románok, görög plébánia és egy Nagybányához tartozó harmincadfiók található. Katolikus plébániák az alábbi helységekben vannak : 1. Sándorfalu 1. Amac 2. Szakasz 2. Aranyos Görögök (görög katolikusok — K. S.) azonban a következőkben:
