Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. Olchváry Pál naplója. 1922. jan. 1-től 1938. dec. 31-ig.

mén indította a pert Molnár ellen, de a pert elvesztette. Molnáréi: Kállay Miklóssal, a húszas években Szabolcs megyei főispánnal, egyébként kállósemjéni földbirtokossal álltak közelebbi nexusban. Hofer Cunóval szemben Kállaynak egyébként is fenntartásai voltak. Olchváry Pál viszont Hofert nagyműveltségű úrnak, személyes barátjának tekintette. Gyakori és szívesen látott vendég volt a vencsellöi kastélyban Olchváry Pál. Olchváry Napló I. k. 1924. augusztus 27. 178. p. Isaák Elemérné Szatmár megyei földbirtokos felesége. Jármy Menyhért feleségének, Isaák Zulimának az anyja, Berta néni. Jármy Bála dr. 1920. május 30-tól 1923-ig Szabolcs megye főispánja, laskodi földbirtokos. (Dienes monogr. 162—163. p. Háger monogr. 131. p.) Jármy Menyhért m. kir. gazdasági főtanácsos, a Nyírvíz Szabályozó Társulat elnöke 1926-tól. Földbirtokos Kótajban és Nagyhalászon. (Háger monogr. 313. és 409. p.) Jármy Menyhértné szül. Isaák Zulima, az ő testvére Isaák Marianne. Jármy Zoltán földbirtokos, 1911-ben királyi kamarás lett. Kausay Ödön főszolgabíró Kemecsén. (Háger monogr. 336. p.) Kállay András földbirtokos, nem azonos Kállay Miklós apjával. A nyírbogdányi választókerület képviselője volt, az Egységes Párt kortese az 1922. évi választás idején. Neje Gencsy Mária. Kállay György nagykállói földbirtokos. Testvére Kállay Emil. Kállay Miklós unokatestvére. Kállay Mica = Kállay Miklós (1922—1929) között Szabolcs megye főispánja, később államtitkár és miniszterelnök. (Háger monogr. 296. p.) Kállay Miklós dr. (nagykállói) (1887—?) Középiskoláit Budapesten végezte el, jogot hallgatott ott, majd Párizsban, Zürichben és Berlinben. 1910-ben lépett Szabolcs vármegye szolgálatába, mint közigazgatási gyakornok. 1914-ben Kisvárdára került szolgabíróként, majd Nagykállóba, ahol 1919-ben ,,erős kézzel csakhamar visszaállította a rendet". 1919 májusában nyugdíjba vonult és kállósemjéni birtokán gazdálkodott, 1922. április 22-én iktatták be Szabolcs megye főispáni székébe. Erről az időről a korabeli monográfia azt írja, hogy „az ő egyéniségének rendkívül sokat köszönhet a vármegye, hogy " roppant nehéz időkben meg tudott maradni azon a helyen, ahol már állott. 1929 novemberében m. kir. kereskedelemügyi államtitkárrá nevezték ki s így odahagyta azt a széket, amelyben édesatyja a nagy Kállay András ugyancsak hosszú főispánsága alatt öregbítette a Kállayak érdemeit". (Háger monogr. 293—294. p.) Később ez a nagybirtokos, reakciós politikus Gömbös Gyula kormányában földművelési miniszter volt 1932—1935 között, majd Bárdossy lemondása után miniszterelnökiként működött 1942 márciusa és 1944 márciusa között. A kormány fejeként a Szovjetunió elleni háború folytatását, a kommunisták és minden antifasiszta üldözését tette kormányprogramjává. Ennek a politikai célkitűzésnek a megtartása mellett 1943-<tól, a sztálingrádi német vereség után hdntapolitikát folytatott, ennek során kísérelte meg a különbéke magkötését, szorgalmazta Magyarország amerikai megszállását. 1944-ben ellenállás nélkül tűrte az ország német megszállását. Az USA-ban él, és részt vesz a magyar népi demokrácia elleni uszításban. (Lásd Üj Idők Lex. XIII—XIV. k. 3604. p. és Űj Magyar Lex.-t Kállay Miklós címszó alatt.) 1922. november 8-án Ung vármegye főispáni tisztébe is beiktatták Záhonyban, ill. a vármegye csonka részébe, Záhonyt Ung vármegye ideiglenes székhelyének titulálva. Kállay így is szolgálta a horthysta revánspolitikát. Megjegyzés: 1922. december 1-én Vásárosnaményban a csonka Bereg vármegye főispáni székébe péchújfalusi Péchi Lászlót, a szatmári főispánt iktatták be. (Lásd Nyirvidék 1922. április 22., október 28., november 28., november 30. és december 2. számait.) Kállay Tamás földbirtokos, Trianon előtt a székelyudvarhelyi választókerület országgyűlési képviselője volt. 1922-ben az Egységes Párt jelöltje, majd negyzetgyűlési képviselője a kettéosztott nyírbogdányi kerület kemecsei választókerületében. Előtte a nyírbogdányi kerületben Kállay András volt a képviselő, aki Kállay Tamás fellépését támogatta. A Keresztény Egyesülés, a Keresztény Kisgazda, Földműves, Polgári Párt és a kormánypártból kilépett disszidensek fúziójából gr. Bethlen István vezetésével 1922. február 3-án Budapesten az Eszterházy palotában jött létre az Egységes Párt. Kállay Tamás ennek a pártnak volt a képviselője Kállay Andrással együtt. Neje Farkas Anna. Kállay Tibor dr. (1881—?) jogi doktor, korábban pénzügyminisztériumi osztálytanácsos. 1921—1924 között pénzügyminiszter, majd a pénzügyi bizottság előadója volt. Minisztersége idejére esett a „szanálási terv" és az egyenesadók reformja. 1928-ban ellenzékbe ment át. (Révai Lex. XI. 151. p., Uj Idők Lex. XIII—XIV. k. 3604. p.) Kipling, Rudyard angol író és költő (1865—1936). A rajongásig szeretett Brit Birodalom volt egyetlen, de változatos témája. A Kim c. regényében a természet és az állati lélek bölcs humorú ismerőjének bizonyult, 19'07-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.