Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. Olchváry Pál naplója. 1922. jan. 1-től 1938. dec. 31-ig.

A dadái felső járásban lévő Hangya-szövetkezetek vezetőit 1926. június 23-án Gávára hívta össze Olchváry és meggyőzte őket egy tejszövetkezet alakításának fontosságáról. A kezdeményezés nyomán létrejött Szabolcs megyében az első tejszövetkezet. 1927. július 27-én Buj községben volt a nyitás, a tejfeldolgozó berendezés jónak látszott. Hitelszegénység miatt a tej szövetkezetet Nyíregyházára kellett átvinni. A nyíregyházi tirpák gazdák vállalták a hitelre a kötelezvényt, ez sokat segített. Olchváryt a szövetkezet elnökévé választották. Sok gondja volt, mert — szerinte — a magyar ember igen rossz kereskedő. Nehéz volt biztosítani az üzleti pontosságot és tisztaságot. Nyugdíjazása után az elnökségtől megvált, és a tejszövetkezet is 1936 végén felszámolt, megszűnt.

28 Lakhelyén, Gáván a fogyasztási (Hangya) szövetkezetnek és a takarékszövetkezetnek is ő volt az elnöke. Mindkettővel sok baja volt. A hitelszövetkezetnek nem volt pénze, mert kevés volt az üzletrész, a tagok pedig nem akartak fizetni. Rövid időre a harmincas évek elején a falusi gazdakört is újjáélesztette. Tiszabercelen annak tiszteletbeli elnöke is volt, de rövidesen Nyíregyházára költözött, a gazdakört magára hagyta.

29 Több jobboldali szervezetnek is tagja, pártolója volt. A Vitéziszék, a Turáni Kör, a MOVE ülésein több alkalommal is ott volt. „Nyíregyházán voltam a fajvédők gyűlésén — írta 1923. szeptember 12-én —, sehol sincs egyetértés; ott akarom hagyni őket. így nem lehet a zsidókérdést megoldani és a hazát megmenteni."

30 Református vallású volt, 1926-ban a gávaiak megválasztották főgondnokuknak, meg is jegyezte naplójában: „úgy látom, vén koromra még itt is népszerű leszek, pedig senki sem próféta odahaza".

31 Ehhez hasonlóan került bele még néhány más szervezetbe is. Ilyen a Felsőszabolcsi Vadásztársaság, melynek tiszteletbeli választmányi tagja lett 1925-ben; 1926-ban a Tiszántúli Autós-club vette fel tagjai közé. Fizető tagja volt az Országos Kaszinónak, a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének. Ez utóbbi körben több választmányi és közgyűlésen a szabolcsi közigazgatási szakembereket képviselte. Már 1922-ben országos gyűlésen követelte, hogy az önkormányzati tisztviselőket az állami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban részesítsék.

32 Járásában a kövesutak építtetése, a villamosítás, majd a balsai 28. Napló. II. k. 1928. március 1. 360. p. 1936. december 31. 277. p. 29. Napló. I. k. 1924. március 12. 151. p. 1925. február 14. 204. p. II. k. 1930. augusztus 30. 72. p. 1930. november 30. 81. p. 30. Napló. I. k. 1922. február 25. 12. p. 1922. szeptember 23. 44. p. A Szabolcs Vármegyei Turáni Kör Altalános Közművelődési Egyesület 1916-ban Apányi Albert gróf közreműködésével alakult meg. Célja: az erősödő szabadkőművesség ellensúlyozása, kimondottan a keresztény és nemzeti gondolat érvényre juttatása. Nyírvidék, 1922. február 18. száma. 1923. február 22. 74. p. és szeptember 12. 112. p. 1923. június 13. 94. p. 31. Napló. I. k. 1926. november 14. 32. Napló. i. k. 1922. augusztus 13. KANSZ (= Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége). 37. p. 1925. augusztus 10. Vadásztársaság. 224. p. 1926. január 31. Autó-club. 251. p. 1928. február 5. Országos Casinó. 357. p. 1928. június 2. Balaton-szövetség. 372. p. II. k. 1930. november 16. Balaton-szövetség. 80. p.