Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. Olchváry Pál naplója. 1922. jan. 1-től 1938. dec. 31-ig.

amikor a lakásügyeket bízták rá. Nem volt ez könnyű doiog, bár ahogy ő maga emlékszik meg tevékenységéről írván, hogy az ügyek „sok dolgot ad­nak . . . pedig igazán kurtán végzek velük". 15 1923-ban kormányfőtanácsos lett. A kormányfőtanácsosi címmel mél­tóságos megszólítás járt, erre büszke volt. A vármegye költségére díszebé­den köszöntötték a megye főbb tisztviselői a főispán és az alispán vezetésé­vel. A dadái felső járásban bankettet rendeztek, ahol közel százan ünnepel­ték. Veres Ferencz országgyűlési képviselő azt indítványozta, hogy a Kó­taj—Buj—Gáva—Rakamazi kövesutat nevéről nevezzék el. Ezt az illetékes miniszter azzal hárította el, hogy az utak számmal jelölése a szokásos, ez az újítás olyan következményekkel járna, amit nem kívántak bevezetni. Négy alkalommal rendeztek személyének szóló bankettet a gávai évek alatt. Először 1909-ben, főszolgabírói kinevezésének 10. évfordulóján, to­vábbá a kormányfőtanácsosi kinevezése alkalmával, aztán a 25. szolgálati évét Gáván, majd búcsúzását a közhivataltól 1930-ban ünnepelték. A ban­ketten megjelentek a vármegye vezető tisztviselői, a baráti körébe sorol­ható földbirtokosok, a járásába tartozó községek közigazgatási, egyházi ve­zető emberei. Mindezek erősítették Olchváry Pál közéleti pozícióját, növel­ték az átlagosnál magasabb és széles körű tekintélyét. A 60 éves Olchváry 1924. szeptember 20-án a nyíregyházi repülőnap alkalmával Szohor Pál városi főjegyzővel (= azonos az 1935—1944 között Nyíregyházán polgármesterként működő, 1944-ben nevét is változtató, hír­hedt Nyíregyházi Pállal) és még két utassal kipróbálta a repülőgépes uta­zást is. 16 Rendszeresen gyarapította könyvtárát és elég sokat költött folyóiratok­ra. Bécsből rendelte meg a Leibziger Illustrierte Zeitung-ot, vásárolta a Budapesti Hírlapot, Magyarországot, a Természettudományi Közlönyt, a Le Matin-t. A kultúrát a tömegek vezetéséhez alapfeltételnek tekintette, egy­ben a kultúra hiánya miatt nem tartotta a parasztságot és a munkásembert vezetésre alkalmasnak, ez a világnézete tette konzervatívvá. 17 Járásában több falu díszpolgárává választotta. A tiszanagyfalui dísz­polgári oklevelére egy festővel ráfestették Olchváry képét, a bőrtokban el­helyezett oklevélen rajta volt még családi címere is. A divatossá vált dísz­polgárságot Rakamazon, az ott képviselő honvédelmi miniszterrel, Csáky Károllyal, a főispánnal és az alispánnal együtt nyerte el. A székhelyközség, 15. Napló. I. k. 1923. január 24. 70. p. 1923. február 5. 71. p. 1924. május 21. 1"9. p. örült, amikor a népjóléti miniszter a hivatal megszüntetése mellett őt is felmentette tisztségéből, csak a havi félmillió koronát, a tiszteletdíj elvesztését fájlalta. 16. Napló. I. k. 1924. szeptember 20. 182—183. p. 17. Napló I. k. 1925. december 30. 197—198. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom