Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

Egyesség révén a királyok birtoka lesz. Híressé válik. Korjatovics tulajdonába kerül. Visszaadják a koronának. Brankovics despotáé. Ismét visszakerül a korona tulajdonába A következő évszázadokban Munkács szüntelenül királyi hatalom alatt állott. 1223-ban az által vált híressé, hogy itt táborozott II. András a ruthén fejedelemnek a katolikus hitre térítéséről a pápának tett Ígéretéhez híven. És ugyanazon év augusztus 7-én ünnepélyes egyezséget adott ki, amelyben megállapította a klérus különleges kiváltságait és előjogait Magyarországon is. Hírnevéhez nagymértékben hozzájárult, mikor 1339-ben Podolia herceg Korjatovics Tódor, Olgerd litván herceggel egyenetlenségbe keveredett, és Károly királytól segedelmet kért s az szívesen fogadta, megkapta ezt a 300 faluból álló hatalmas uradalmat. Ugyanis a herceg Munkács városát árokkal és fallal erősítette meg, a várat pedig óriási költséggel erős építménnyé változtatta, az uradalom alá tartozó 300 falut 40 000, e tájra bevándorolt ruthén katonával népesítette be. Korjatovics örökös nélkül halt meg, az uradalom visszaszállott a koronára és annak birtokában maradt 1442-ig. Ez évben Brankovics György Szerbia despotája, Görög-fejérvár helyett ezt az uradalmat kapta meg és míg élt 1458-ig, ő tartotta kezében. Ekkor ismét visszajutott a királyok birtokába. Az 1514:3 tc. a várat a korona elidegeníthetetlen javai közé sorolta és az 1518:15 tc. a királyi konyha ellátására a budai tiszttartó kezére bízta. Egészen biztos, hogy 1526-tól 1540-ig Zápolya János birta, aki a mohácsi szerencsétlen csatavesztés után vakmerően kicsavarta a hatalmat Mária királynő kezéből. Aztán Izabella és János király uralma alá jutott, 1567-ben Schwendi Lázár visszatérítette Miksa király és császár hűségére. 5. § Bocskai, majd Bethlen és Rákóczi elfoglalja Lórántffy Zsuzsanna földesurasága. Aztán fiának, Rákóczi Györgynek és Báthori Zsófiának tulajdona lesz. I. Rákóczi Ferenc meghal. Később, jelesen 1574-ben, mikor I. Rudolf lett a király, előbb Bocskai, majd Bethlen Gábor erdélyi vajda uralma alá jutott, akik közül az utóbbi 1618-ban dél felől két-két várépületet és két igen erős bástyát épített hozzá. Ezeket II. Rákóczi Ferenc sáncokkal és a Latorca medréből kivezetett víziárokkal jól megerősítette. Bethlen Gábor felesége, Brandenburgi Katalin Rákóczi György fe-