Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Fazekas Árpád: Kabay Jánosról (1896–1936). Kabay Ilona – Kabay Jánosné naplója (1924–1936)

1953 óta Tiszavasvári használatos. Ily módon a mai nagyközség (lélekszáma 14 000) másik hírességének: Vasvári (Fejér) Pálnak állítottak emléket. Kabay János az elemi ismereteket szülőfalujában szerezte. Gimnáziumi tanulmányainak állomásai: Nyíregyháza (az Evangélikus Főgimnáziumban a II. osztályt végezte az Értesítő most átnézett adatai szerint az 1908/9. tanévben), Nagykálló (a gimnáziumtól most beszerzett adatok szerint az 1909/10. és 1910/11. tanévben a III. és a IV. osztályt járta itt) és Hajdúnánás voltak. Az érettségi után átmenetileg a Dessewffy grófok Tiszalök községi Hajnalos tanyáján volt mezőgazdasági gyakornok. A máknövény és a sírós csecsemőknek itt népies gyógymódként kiterjedten használt mákfőzet felkeltette az érdeklődését. Vegyészmérnök akart lenni, s ezért a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. Közbejött azonban az I. világháború, Kabay 1915-ben bevonult katonának és csak a háború végén szerelt le. Még mindig vonzotta a vegyészet, s elvégezte a gyógyszerészeti tanulmányokat a budapesti egyetemen (gyógyszerészi eskü: 1923. május 18.). Már eközben és a gyógyszerészi diploma megszerzése után is dolgozott Péter nevű bátyjának „Reményhez" címzett hajdúnánási patikájában. Segéd volt rövid ideig a híres tiszalöki „Szarvas" patikában is. Elsősorban a preparatív kémia érdekelte. A máknövény iránti régebbi fokozott figyelme alapján ebben az időszakban fogant meg elképzelése, hogy nem lehetne-e morfint a máknövényből közvetlenül, vagyis a kábító hatású ópium kiküszöbölése révén előállítani. Természetesen mint a legtöbb találmánynak, úgy a Kabay-féle eljárásnak is voltak előzményei. Hagyományosan az ópiumot (mákony) az éretlen mákfej megkarcolásából nyerték, s a kifolyó tej nedvet ópiumkalácsba gyúrták. E módszert világszerte, de főleg Kis-Ázsiában használták. Az ópiumból a morfint 1806-ban Sertürner állította elő, s ez volt az első ismert alkaloida. Egyebek között Heinrici szabadalmaztatott egy eljárást 1910-ben a morfin kinyerésére, de 1930-ig Kabay nem tudott ezen eljárás gyakorlati megvalósításáról. Hazánkban Deér Endre 1917-ben Aszódon termelt 16%-os ópiumot. A Hajdúnánáson patikai körülmények között elkezdett kísérletek folytatására 1924 szeptemberében Kabay a budapesti Gyógynövénykísérleti Állomásra (1915-ben létesült) ment dolgozni, ahol Augusztin Béla profeszszor vezetésével és későbbi felesége Kelp Ilona dr. segítségével kidolgozta zöld máknövényből való morfinelőállítás laboratóriumi, majd üzemi módszerét. Feleségéről itt külön kell szólni. Ugyanis Kelp Ilona vegyészdoktor nemcsak egyetemi társa, majd munkatársa volt Kabaynak, hanem később felesége is, aki két gyermekük nevelése és a háztartás mellett még a gyár „szívét", a laboratóriumot is irányította. Mind emellett maradt ideje és ereje