Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Margócsy József. Az anarcsi Czóbel család iratai

meg Weöres Sándor gyűjteménye (Három veréb hat szemmel), benne hét Czóbel-vers, Kovács Sándor Iván és Bata Imre tanulmányaival (Szépirodalmi Kiadó, 1977. 642 lap). 24. OSZK Fond 30/166. 25. A Justhnak írt, 1892. február 5-én kelt levél idevágó részlete: ,, . . .Tegnap Szinnyey írt nekem a Múzeumból. A m. írók élete s munkái-ba akarják az én életrajzomat adni. Adatokat kér hozzá. Hát tudom is én, mi az én életrajzom? Van is nekem? Leírjam neki kertünk minden fáját vagy családunk genealógiáját? Vagy minden jó barátomat, rokonomat, minden könyvet, képet, nótát, mely életemre befolyással volt, egyebet külső életemről? Akárhogy gondolkoznék, mást sem tudnék írni, s ha mégis talán intenzívebben éltem, mint mások — ott a két kötetem, erről sem tudnék mást írni. — Végre felelni kellett s így írtam neki egy halmaz „zöldséget". Bánom is én, írják, hogy a cigányok kicseréltek, hogy a pirátok elloptak, csak nekem hagyjanak békét és érdeklődjenek a köteteimért, ne gondoljanak velem." (OSZK, Levelestár.) 26. A levél kézirata: OSZK. Levelestár. Kelte: 1892. I. 3. — de ez nyilván elírás. — Sz. levelére, amelyik febr. 2-án íródott, nem válaszolhatott I. 3-án, s így nyilván II. 3-át kell értenünk. Az előbbi jegyzetben idézett, Justhnak írt levél dátuma is a februári dátum hitelességét igazolja. — Figyelemre méltó egyébként, ahogyan Szinnyey majd ezt a levelet felhasználja lexikona számára: e módból a bibliográfus szerkesztési módszerére vonható le következtetés (v. ö. a megjelent szöveggel: a II. k. 539. — Lásd még a folytatást Gulyás V. kötetében 100— 101., már 1943-ból.) 27. Lásd: Elek László Justh Zsigmond c. könyvét. Gyula, 1964. 195 lap. — Gálos Magda régebbi és újabb kutatásai más irányúak; főleg Justh színházi törekvéseinek, a parasztszínház előzményeinek, külföldi példáinak felkutatásával foglalkozik ma is. Néhány forrásra szívesen hívta fel figyelmemet. Szívességét ezúton is köszönöm. — Eredménnyel forgatható e szempontból: Bori Imre könyve. Varázslók és mákvirágok. Fórum, 1979. 122—267. 28. Az életrajzi adatok egy francia nyelvű cetlin találhatók, Büttner írásával. Valószínűleg 1925ből vagy valamivel később. A festőnő katollzálásával kapcsolatos a rövid feljegyzés. — Kis Margit az 1980." évi könyvének 169—171. lapjain beszél B. H. életrajzáról. 29. A két, lényegében egyező szöveg teljesebb kidolgozása 1932. július 5-én kelt Anarcson. Az előbbi júl. 2-án, Mándokon. — Aláírások nincsenek a papírokon. Végrehajtásáról, vagy hogy egyáltalában érvényes-törvényes formát is öltött-e az elhatározás, nincs tudomásom. Büttner 1943 nyarán bekövetkezett halála idején aligha foglalkoztak a túlélő Czóbel lányok a végrehajtással, — még ha készült is ilyen okirat. — Itt említhető, hogy az I. vh. után fel-felbukkan a levelezésekben itt-ott, Büttner magyar állampolgársági ügye: megtörténtéről nem tudok. 30. Büttner Helénnek megmaradt alkotásai a Jósa András Múzeumban vannak Nyíregyházán. A száznál több darabból álló gyűjteményről, a feldolgozás műhelymunkájáról Muraközy Ágota művészettörténész-muzeológus ad hírt a Kelet-Magyarország c. napilap 1982. július 3-i számában. 31. Településtörténeti és műelméki kutatások a kisvárdai járásban. Sz-SzSz. 1983. 2: 16—22.