Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Margócsy József. Az anarcsi Czóbel család iratai

formájában. Készséggel vállalja az egészségét délen ápoló Justh itthon sajtó alatt levő könyvének aprólékos korrigálását; felajánlja, hogy írásait angolra fordítja — ne töltse ilyen gépies dolgokkal az időt Justh, inkább új, eredeti műveket alkosson stb. — Jellemző, hogy a férfi édesanyjával is kitartóan leveleznek. Ügy kezdődött, hogy az éppen lázasan fekvő fiatalember az anyját kérte meg, hogy Minka érdeklődő levelére válaszoljon. Lassanként kölcsönösen megszerették egymást: együtt aggódnak Justh egészségéért, egy hajóbaleset szerencsés kimeneteléért, s folytatódik a levelezés az író halála után. De levelezett Justhné Minka édesanyjával is, főleg azután, hogy régebben Minka és Eveline látogatóban jártak a szenttornyai színházi előadások idején. (E látogatás nyomán egyébként szinte természetesen bukkan fel az anarcsi rokonság levelezésében a Hymen-hír kombinációja is.) b) Sokkal elszórtabb nyomon követhető egy másik kapcsolat, művészi érintkezés a sógor—sógornő között, nevezetesen Minka és a festő Mednyánszky László (Medi, Kutya, a vén kutya) között. Ezek elsősorban a Justhoz írt levelek olvasásakor találhatók vagy a Büttnerhez írt hosszú nagyőri „tudósításokban", alkalmanként a naplók oldalain. Közös témájuk: a művészi szabadság, a lélek szárnyaló lehetőségének keresése, biztosítása, élése: egyben szabadulás a társadalmi konvencióktól. Már az is valami, ha megfogalmazódik az ez iránti vágy, — kevés megvalósulási reménnyel. A festőnek ez sikerült, ezt a tervét peregrinus életében gyakorlatilag valósította meg. Minkának sokkal erősebb kötődése volt Anarcshoz, a tájhoz, a kerthez, ráadásul a remélt, gyakran megfogalmazott elvágyódás gyakorlati megvalósításához már semmi anyagi lehetősége nem maradt, s nem szakadhatott el dzsentri környezetétől. c) Büttner HeZénnel való kapcsolatának kezdete minden bizonnyal a 890es évek legelejére tehető. Levelezésük félezernél több darabjáról már fentebb esett szó: itt még sok érdekesség feltárásra vár. Egyelőre annyi világos, hogy Büttner 1861. május 24-én született „a poroszországi Berlinben, evangélikus vallásban". Apja Adolf B., anyja Augusta Wiedewald. — Még Minkától hallhatta Kis Margit, hogy az apa „dekoratív festő" volt, a család a 80-as évekre szétszakadt, Helén Magyarországra jött, s tanulmányaival párhuzamosan az Andrássyak, Zichyek pártfogását élvezhette. — Egyik levelében, 1894 elején a művésznő megköszöni Eveline részvétét apja halála alkalmából: kitűnik, hogy özvegyen, elhagyottan egy (párizsi?) kórházban halt el az idős Büttner, akinek egyébként néhány, leányához írt levele is olvasható levéltárunkban.

28 Ekkorra már eléggé ismerős Anarcson, bár beilleszkedése, ottani elfogadása nem mehetett minden nehézség nélkül. Minka leveleiből kitűnik, hogy szívós harcába kerülhetett, míg Büttnerrel elfogadtatta ajánlatát s az anarcsiak is megbarátkoztak a „helyzettel": Helén ott a Minka vendége, ilyen-