Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Margócsy József. Az anarcsi Czóbel család iratai

3. A hagyaték rendezése során elsőrendű szempontom az író Czóbel Minkának alaposabb megismerése volt. Mivel levelezésének nagy része irodalmi jellegű volt, szükségszerűen néztem utána, hogy vajon más, nagyobb közgyűjteményben akadnak-e Czóbel Minka-levelek. Az MTA kézirattárában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban kevés, kis jelentőségű adatra bukkantam. Amikor azonban az OSZK kézirattárában érdeklődtem, meglepetés ért. Kitűnt ugyanis, hogy egy, még 1950-ben, eredetileg még a Magyar Nemzeti Múzeum által szerzeményezett irattömeg 1963-ban került az OSZK tulajdonába. Ez az immár rendezett anyag több, mint 2000, C. Minkához írt levelet tesz ki: kb. 100, C. M. által írt levélből, valamint — személyi iratai közt — 135 oldalnyi naplójából áll. Ez, a kétségtelenül Anarcsról származó irattömeg az OSZK Fond 30 jelzés alatt, 241 palliumban található. Nemigen kideríthető már, hogy 1950-ben hogyan s miért került kétfelé az anarcsi hagyaték. Ugyancsak az OSZK-ban, a fond 62 jelzés alatt, a 42—47. palliumban található meg újabban az a 123 levél, amelyet Justh Zsigmond írt Czóbel Minkának. Ezek is Anarcsról kerültek ide. A nyíregyházi levéltárban levő iratokból kitűnik, hogy ezeket még 1941-ben „kérte el" Kozocsa Sándor, és Pékár Gyuláné serkentésére Czóbel Minka el is küldte azokat, néhány más, tárgyi emlékekkel együtt K. S. címére. Mindezek visszaszerzését még az írónő sürgette, majd jóval később a nyíregyházi levéltár is reklamálta, — hiába. Viszont 1977-ben, lelőhely megjelölése nélkül, megjelentek a Szépirodalmi Kiadónál.

8 Az OSZK Levelestár jelzetű gyűjtemény anyagában is vannak érdekes, témánkhoz tartozó iratok. Közülük legérdekesebbnek mutatkozik az a 145 darab levél, amelyet Minka írt Justh Zsigmondhoz. így — a nyomtatásban is megjelent Justh-levelekkel párhuzamosan olvasva — rekonstruálható a két író kapcsolata, közös érdeklődési területük, baráti viszonyuk. A fentiekből megtudhatjuk, hogy az anarcsi Czóbel család iratai nem kizárólag a nyíregyházi levéltárban találhatók. A család történetére, gazdasági viszonyaira vonatkozó adatok lényegében itt vannak, de a szeszélyes véletlen folytán kétfelé került iratanyag, kellő eredmény reményében, mégis együtt kutatandó, — főleg, ami Czóbel Minka életét és munkásságát illeti. Mert hiszen például Telekiné (Szikra) 137 levele van az OSZK-ban, az 1900 utáni időkből; az előbb keltezettek viszont Nyíregyházán olvashatók. — Minka személyes vallomásait, töprengéseit, megjegyzéseit, a későbbiekben inkább csak napi eseményeket rögzítő feljegyzései, tehát a naplói — egyelőre követhetetlen időrendben — fordulnak elő a nyíregyházi dobozokban és az OSZK palliumaiban. — A festő Büttner Helénnek háromszáznál több levele van a budapesti Fond 30 négy palliumában, vegyes időkörből, — kb. ugyanennyi, ugyancsak vegyesen, kapcsolatuk fél évszázadából, Nyíregyhá-