Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása

Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. 2. kiad. I. kötet. Bp., 1972. 471. p. 13. A palotások közmunka szervezésben való részvételéről szólnak az alábbi bejegyzések. SzSzmL. V. A. 101/a. Nyíregyháza hites közönsége iratai. Jegyzőkönyvek. 18. 1846/304. SzSzmL. V. B. 142/a. 8. 1852/1044. 14. SzSzmL. V. A. 102/g. 46/126. 1827 : 8. 15. SzSzmL. V. B. 151. 2/65. Nyíregyháza községtanácsa iratai. 1855—1860. összeírások. 1857 : 2. 16. SzSzmL. V. B. 142/a. 1852/1183. és hasonló tartalmú bejegyzés 1852/341. 17. SzSzmL. V. B. 142/a. 1. 1850/281. Eszerint az adóhátralékok beszedésére a tanyákon használt fogatok költsége és a kirendelt tisztviselők napidíja a hátralékos gazdát terheli. 18. SzSzmL. V. B. 142/a. 5. 1851/33. 19. SzSzmL. V. B. 142/a. 5. 1851/33. Hársfalvi Péter, 1982. i. m. 91. oldalán is említett 1851. január 10-i tanácsülés részletesen foglalkozott a tanyára költözés problémáival. 20. SzSzmL. V. B. 142/a. 5. 1851/80. 21. SzSzmL. V. B. 142/a. 8. 1852/405. és 1852/457. 22. Nyíregyháza 1850-es össznépességét Szohor Pál: Nyíregyháza város története. In: Szobor Pál (szerk.): Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Nyíregyházán, 1924. 223. p. c. műve 13 118 főre teszi. Lukács Ödön, 1886. i. m. 295. p. százzal több embert említ. Az 1850-es nyíregyházi népszámlálás összesítője SzSzmL. V. B. 142/f. 24/30. 1850 : 60. 13 790 lakosról tud. A különbséget talán Sima puszta népességének beszámítása adja. Az összesítés házszámok szerint történt, a tanyai házszámok (1781—2682) alatti lakosság összeadásával 2659 főt kapunk. 23. Az összeírás valamely helyére történő hivatkozáskor zárójelben megadjuk a paléta számát és a sorszámot. Pl.: (X. P. 233.). 24. A közölt összeírás sorszáma 967-ig halad. Nem szerepel azonban ennyi személy a tulajdonosok között, mivel néhányan több alkalommal is be vannak jegyezve. A városi házzal nem rendelkezők száma (373) eltérést mutat az összeírás „össze húzás" című összesítéséhez (366) képest, mivel nem vették figyelembe, hogy ugyanaz a személy többször is szerepelhet, hogy egy gazdának két tanyája is lehet,vagy egyáltalán nincs tanyája. 25. Az 1850-es adatfelvételben szereplő tulajdonosok körében gyakori a családnév, olykor a teljes név azonossága. Ez szinte lehetetlenné teszi, hogy teljes bizonyossággal megkülönböztessük őket. A két tanyájuk, vagy nem egy darabban levő földjük miatt többször szereplők azonosításához segítséget nyújt az összíró, mivel ismétlőjeleket alkalmaz. Erre azonban csak közvetlen szomszédságnál van lehetőség. Ha másik palétában bukkan fel valaki újra, nem tölti ki ismét valamennyi rovatot, hanem kihúzza, vagy üresen hagyja. 26. SzSzmL. V. B. 142/a. 1. 1850/273. SzSzmL. V. B. 142/a. 5. 1851/443. 27. SzSzmL. 142/a. 5. 1851/185. 28. Nyíregyháza az örökváltsággal 1803-ban és 1824-ben megszabadult a feudális terhektől. Lásd Cservenyák László, 1974. i. m. A városi vezetés statútumai azonban továbbra is beleszóltak a paraszti birtoklásba, sőt az 1850-es években is születtek korlátozó intézkedések. Pl. a belső telek és külsőség megosztásának tiltásáról. SzSzmL. V. B. 150. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1858/19/38. 29. Fügedi Erik: Szlovák települések az Alföldön a XVIII. században. In: Tanulmányok Nyíregyháza újabbkori történetéből. (Nyíregyházi Kiskönyvtár 11.) Nyíregyháza, 1976. 10—11. p. 30. Márkus Mihály: A tirpák etnikai csoport kialakulása. In: Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák („tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek. (Jósa András Múzeum Kiadványai 9.) Nyíregyháza, 1977. 138. p. 31. U. O. 142—145. p. A kettős családnevek csoportosításánál Márkus Mihály beosztását követjük. 22. Sexty József mérnök jelentése a tanyák távolságáról számol be. SzSzmL, V. B. 154. 1/74. Nyíregyháza város polgármesterének iratai. 1856 : 34. (1 mérföld 8,3530 km; 1 öl 1,8964 m.) 33. Fényes Elek, 1851. 2.89