Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása

ve, hogy ezen a területen juhászattal is foglalkoztak. Megtudjuk, hogy 3 malom és két kocsma is működött a tanyákon, esetenként a kocsmáros és molnár is meg van nevezve. Említés történik néhány iparűzőről is: 4 csizmadia 3 szabó 1 szűcs 1 varga 1 kovács 2 molnár 1 kocsmáros, összesen 13-an szerepelnek a tanyás gazdák mellett. Mesterségük gyakorlása mellett földműveléssel is foglalkoztak, de nem tartózkodtak a tanyán azok kivételével, akiket mesterségük odakötött: molnár, kocsmáros, kovács. Az összeírás az egyház tulajdonában levő mintegy 25 kötél földet is feltünteti (XL. P.), megnevezi az egyes felekezetek lelkészeit, jelzi a tanítók földjeit. A városi mérnöknek is van tanyaföldje (XXXIV. P. 778.). A jegyzetrovat legfontosabb adatai azok, amelyek a tanyán nem(csak) gazdaként élők rétegeire vonatkoznak. Itt találkozunk a tanyákhoz kötődő zsellérekkel, bérlőkkel és felesekkel. A zsellérnek nevezettek nem tekinthetők feudális jobbágyzselléreknek — ilyenek Nyíregyházán az örökváltság miatt nem lehettek. Zsellérként azokat a cselédeket említik, akik a tanya őrzését, karbantartását, esetleg egyéb munkákat végeztek a tulajdonosnak az ottlakás fejében. Ők az alföldi tanyákon alkalmazott majorosok, tanyások nyíregyházi megfelelői. Az összeírásban 50 tanyai zsellér szerepel 45 tulajdonos mellett. Négy helyen egyszerre két zsellért találunk, míg Morauszki Andrást (XXX. P. 690.), akinek tanyája van, de földje, háza nincs, a gazdák sorában zsellérként írták össze. Benke nevezetűt tanyai zsellérként említik, ugyanakkor fél kötél földdel, amelyhez sem tanya, sem ház nem tartozik, a tulajdonosok között is szerepel. (III. P. 69., 70.). Hasonló helyzetben van Szűcs Mihály (II. P. 31., 33.) is, 1 kötél földjével. A zsellérek helyzetéről, tevékenységéről az összeírás keveset árul el, legfeljebb a gazdák adataira támaszkodhatunk. Feltűnő, hogy a zsellért tartó birtokosok között 19-nek két, egynek három tanyája van. Valószínű, hogy az egyik tanyán a tulajdonos lakott, a másikat zsellérre bízta. Zsellért alkalmazhatott az a gazda is, aki nem tartózkodott kinn személyesen, hanem tanyájába zsellért fogadott.