Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása
ni az aránytalanságokat. Kezdetben 4 kötél volt a felső birtokhatár. A tanács ragaszkodott a szokáshoz, „hogy a szántóföldek használatának jótéteményéből több emberre is háramoljon haszon" 37 , igyekezett megakadályozni a földvagyon túlzott növelését. 1850 körül Nyíregyházán 5 holdnál kisebb, 60 holdnál nagyob birtoka senkinek nem lehetett — a városi statútumok szerint 38 . Ekkor már inkább arra kellett ügyelni, hogy fékezzék az egy kézen lévő föld zsugorodását. Megszabták a városi belsőség és a külső birtok minimumát, arni fél házhely és 1 kötél föld lett 39 . Érthető az igyekezet, hiszen 1850-ben negyed kötél a legkisebb földűek tulajdona, és sokan vannak, akiknek földje nem éri el az 1 kötélnyit, ugyanakkor a megengedett felső határt is átlépték: 8 és fél kötél a legnagyobb földbirtok. Gondot okozott, hogy az eredetileg egy tagban levő szállásföld néhol felszabdalódott, így 1—1 kötélalj 8—10 részre is szétesett. Ennek az lett a következménye, hogy a gazda több darabban bírta földjét. „Ez ennyire való elaprózásnak fő okozója volt az, hogy ha több kötélaljon osztoztak a felek, nem lévén e tekintetben szabályozó rendelkezés, többnyire mindenik osztályos fél a külön fekvő kötélaljakból egyenként részt húzott" 40 . Az összeírás 918 földbirtokot jegyez fel, de néhány tulajdonosnak több darabban volt a földje, amelyek külön-külön szerepelnek. Özvegy Suták Sámuelné ily módon háromszor tűnik fel az összeírásban (IX. P. 193, XXXII. P. 715. közösen özvegy Trsztyenszki Andrásnéval, és XL. P. 966.). A földbirtok megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Birtoknagyság Földbirtokosok (kötél) (száma) (%) 0—1 89 9,8 1 305 33,5 1—2 140 15.4 2 172 18,9 2—4; 4 169 18,6 4— 35 3,8 910 100,0 A földbirtok nagysága következtetni enged tulajdonosa vagyoni, és ezen keresztül társadalmi helyzetére. Igaz, a tanyai gazdáknak nemcsak földjük, házuk, hanem tekintélyes állatállományuk és egyéb ingóságaik lehettek, amelyekről ez az összeírás nem tesz említést. Az egy főre jutó birtokátlag 1,8 kötél, azaz 18 kh. Az összeírtak jelentős részének 1 és 4 kötél közé eső földterülete van. A leggyakrabban, minden harmadik esetben előforduló földnagyság 1 kötél. Ennek a középpa-