Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

a város alakulását a hunok Magyarországra való első bejövetelének idejére teszi, ami 895-re esik.

17 2. § A mezőváros fekvése, földrajzi viszonyai A mezőváros fekvése kies és természeti viszonyai kedvezőek. Mintegy mesterségesen elhelyezett hegyekkel körített szép és termékeny síkságon fekszik, főleg a nyugati szelektől kiválóan védett. A vára magas sziklán áll és északról a cserneki monostor miatt jóval csinosabbnak tűnik. Körülötte merőben szántóföldek terülnek el, amelyek részint mindenféle veteményt, részint takarmányt teremnek. A várostól távolabb eső, mérsékelt magasságú dombok bővelkednek szőlőben, a dombok lábánál nemcsak változatos, hanem kiváló minőségű gyümölcsöt termő almás- és szilváskertek vannak. Lakosok szorgalmát abból is megítélhetni, hogy egyaránt nagy gondot fordítanak a szőlőművelésre, a gabona- és kukoricatermesztésre és a pálinkafőzésre. Nem ritkán megesik azonban, hogy a város mellett elfolyó Latorca — amelyen minapában a Schönborn grófok nagy költséggel egy 100 öles fahidat építettek, s emiatt hídvámszedésre is fel vannak jogosítva — ha a zápor vagy a hóolvadás felduzzasztja, a munkácsi határban sok kárt tesz. 3- § A különböző mesterségek. A vásárok Nem kevesen vannak itt olyanok, akik a mezőváros tekintélyes számú lakói közül a földműveléssel párosítják az olyan közönséges mesterségeket, kézművességet és kereskedést, amelyek arra indítják őket, hogy a régi időktől fogva a hétfőn tartani szokott heti, valamint az évente január 6-ra, március 19-re, április 24-re, pünkösd hetére, augusztus 29-re és végül november 11-re meghatározott országos vásárokon áruikkal kirakodjanak. Általában minden mezővárosi mester valamelyik céhbe tartozik, kiváltságleveleik vannak és szorgalmasok is. A velük együtt nagy számban megtűrt, sátrakkal bíró zsidók, a nyereséggel kecsegtető szomszédos vásárokra is eljárnak. A zsidóknak azonban a régi törvény szerint tilos a kereskedés. 4. § Világi építmények. A földesúr, a polgárok jellemzése. A város kiterjedése Hat, csinos épületekkel beépített utcája van. Díszességükkel leginkább kitűnnek a piacokon levők, köztük a Schönborn grófok kastélya. A mezővá-