Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Kereskényi Miklós: A kállói vár inventáriuma 1664-ből

Az épületek Koroknai Gyula tanulmánya az Inventárium alapján 1. élelmiszerraktár „lisztes Ház" „öreg beffont ház" 2. kaszárnyák „egy öregh Istálló" „Két Kamra" „Öregh Palota"(?) „magyar Tisztek" háza 3. főkapitány lakása „Ur háza" 4. konyha „konyha" 5. szárazmalom „szárazmalom" 6. pékség „Két sütőház" az azonosítás felvethető 7. lőportorony „kapitánysághoz való kőpincze" 8. őrház „Porkoláb számára való ház" az Inventáriumban nem szerepel 9. szertár — Csoportosításunkban két épület besorolását, azonosítását meg kell indokolnunk. Miért azonosítottuk a kaszárnyák egyikét az istállóval? Az Eggen metszet elemzésekor Koroknay Gyula nem tett említést az istálló létezéséről. Vajon az Inventárium eddig bizonyított hitelében kell-e kételkednünk? Benda Kálmán

20 a 17. század elejére, Takáts Sándor

21 1672-re egyaránt 400 főben határozták meg a katonák létszámát, ezen belül 200 főre becsülték a lovasságot. A vár alapterülete 58X52 m volt.

22 Az nyilvánvaló, hogy ennyi ember nemcsak a kaszárnyáknak feltüntetett épületekben, de az összesben sem férhetett el. Valójában a katonák nem is a várban éltek. Erről a 17. század elején írt levelében a vár kapitánya, Lónyai Gábor is tudósít: „Az mely várossá vagyon Kallónak az csináltatott egyszer is másszor is az vitézlő néptül az Vár mellett az végre, hogy majorságokat ott tartották mind lovas és gyalog, házok népével együtt, mert a Vár azoknak mind bevételére elégtelen, hanem csak szükségnek idején fegyveres nép szokta az várban