Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - László Géza: Sexty András geometra élete és munkássága (1759–1827)

még hiányoztak a szükséges gazdasági, társadalmi feltételek. Az ún. vármegyei árkok kiépítésének munkálatai 1806-ban kezdődtek el, de ezek csak az első lépéseket jelentették.

65 A XVIII. századi ármentesítő és folyószabályozási munkák elszigeteltségük miatt váltak eredménytelenekké, egészen 1846-ig, Vásárhelyi Pál terveinek megvalósulásáig.

66 Ez utóbbit azonban Sexty András és kortársai tiszai felvételei, tervei is segítették, előkészítették. E Sexty-térképek egyre tökéletesebben ábrázolták a Nyírség gazdag vízrajzi hálózatát. Amikor 1803-ban a Helytartótanács a Szamos folyón nyitandó kanális kialakításához, egy vízépítésben jártas geometrát keres Geöcz Ferenc királyi tanácsos mellé, akkor Sexty András személyére esik a választás.

67 Ez azt bizonyítja, hogy már saját korában is nagyra becsült embere volt szakmájának. Térképei ma is nélkülözhetetlen forrásai a történeti földrajznak. Személyisége, tevékenysége része a megye és Nyíregyháza történelmének. Negyvennégy évi Szabolcs megyei működés után, 1827 decemberében halt meg, 68 éves korában. A Nyíregyházi Evangélikus Egyház anyakönyvének bejegyzése szerint december 5-én temették el, Nyíregyházán. Fiai közül Imre (1791—1841. IV. 17.), unokái közül József (1818. II. 9. — 1898. XI. 28.), Sexty Imre fia követte őt a geometra pályán.

68 Térképei emléket állítanak neki nemcsak megyénkben, hanem országosan is. Elsősorban ezek tették lehetővé, hogy felfigyeljünk rá, és munkái után kutatva kibontakozhassék előttünk egy méltatlanul elfeledett sokoldalú egyéniség képe.