Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - László Géza: Sexty András geometra élete és munkássága (1759–1827)

csár által kb. 1000 hold, Űjfehértón a Sóstó, a Farkas-nyára és a Szilas mocsár által kb. 2000 hold a veszteség, s ez könnyen 4000 holdra nőhet — írja 1790-ben Sexty András.

45 Az előzőekből adódóan sok szép és nagy feladatot bíztak rá, s ő azokat magas színvonalon teljesítette is. Fennmaradt térképeit az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 1. A Tisza térképezése folytán keletkezett felvételek. Ezek egy része, így az 1796-os is, amely Fényeslitkét ábrázolja („Mappa exhibens Situationem Territorii Possessionis Fényes-Litke . . . proportionaliter subdivisi") szabályozási terveket nem közöl. Értéke abban rejlik, hogy egykori vízrajzi helyneveket, mocsarakat, kisebb tavakat, a szabályozás előtti állapotot örökíti meg. Másik részük a Tisza szabályozási terveit is tartalmazza. Az első, 1784-ből származó a folyó Cigánd és Dombrád körüli szakaszát tartalmazza kanyarátmetszési tervekkel. A XVIII. sz. végéről való az a 17 lapból álló részletes Tisza térképe, amely Bereg megye keleti határától Borsod megyéig terjedő területet ábrázol. Ezeken már árvízvédelmi töltések tervei is feltűnnek. 2. Külön csoportot alkotnak a belvizek és lápok levezetését előkészítő térképek. Ilyen pl. az 1822-ben keltezett „Mappa qua remonstratur de Zabolcs accuratus situs et ductus Canalis..." című lap. Két figyelemre méltó csatorna is szerepel rajta. Ez Vásárosnaménytól Hajdúnánáson át Tokajhoz, Nánástól másik irányban a Hortobágy folyóig vezetett. E felvétele a megyével határos területeket, a Szamost, a Bodrogot, valamint a Tisza szomszédos szakaszait, s a vízáramlás irányát is feltünteti. Elkészítette akorábban már érintett új fehértói és geszterédi mocsarak lecsapolási tervét is. Ebben egy meder ásásával kívánja megoldani a levezetést, amelyhez 5841 kézi napszámot tervez.

46 Erről térkép nem maradt fenn, csak a jelentés. 3. Egyéb térképeihez sorolhatjuk azokat, amelyek egy települést, vagy valamilyen határrészietet közölnek. Pl. a Károlyi Levéltárban őrzött 1806os Sexty-térkép, amely a nyíregyházi egyházak birtokait tünteti fel („Mappa qua remonstratur situs Tuguriorum Parochialium, in Terreno Nyiregyháziensi. . .") Térképeinek egy része nem eredetiben, hanem másolatban maradt fenn. 4. Külön sorolhatjuk azokat a rajzokat, amelyeket eredeti felvétel nyomán ő másolt, vagy amelyeken csak mint hitelesítő mérnök szerepel a neve. Többek között Römisch Ferenc négy munkájának, és a tiszaszentmártoni uradalom 18 szelvényes mappájának ő a hitelesítője.