Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - László Géza: Sexty András geometra élete és munkássága (1759–1827)

Mivel a vármegye székhelye akkor még Nagykállóban volt, feltételezzük, hogy kezdetben ő is ott élt feleségével, nemes Májerszky Mária Annával együtt. Házasságából, amelyet 1783—1790 között kötött, három fiúgyermeke született: András,

20 Imre Leopold

21 és Károly.

22 Gyermekeit a Nyíregyházi Evangélikus Egyháznál kereszteltette. Sexty András nevét azonban csak 1797-től találhatjuk meg Nyíregyháza lakosainak összeírásaiban.

23 Már ezek a lajstromok is sejtetik, hogy háza az evangélikus templom környékén lehetett. Feltételezésünket alátámasztották további kutatásaink. Amikor 1842. március 26-án az evangélikus egyház a Nyíregyházán felállítandó néptanítókat képező intézet számára épületet vásárol, a következőkről történik említés: „Mezősy Antal pazonyi földesúr azon házát, mely annak előtte néhai Ns. Sexty Andrásé volt, eladta Mudrány János szabolcsi földesúrnak".

24 Erről az épületről viszont tudjuk, hogy a 4. sz. általános iskola helyén állt, keleti homlokzattal a Debreceni utcába,

25 hátsó végével az Angyal utcába

26 nyúló portán épült földszintes parasztház volt. Észak felől egy zárt telek, délről pedig a helybeli evangélikus eklésia paplaka határolta.

27 Valószínűleg gazdasági épületek is lehettek a telken, hiszen szőlője és két gyümölcsös kertje volt Sextynek a határban, amelyeknek a termését el kellett helyeznie. Állattartással is foglalkozott. Erre lehet következtetni abból, hogy a nyíregyházi papok szállásföldjeinek kiméréséért 1806-ban kaszálót kért és kapott is a várostól élete végéig szóló használati joggal.

28 Sexty Andrásné halála után, 1831-ben gyermekei egy házért három darab, összesen három egész és egynegyed kötélalj szállásföldért, két kertért, az egyik szállásföldön levő épületekért, valamint 1000 R. Ft-ért cserélték el a házat Mezősy Antallal

29 akkor, amikor általában 4—500 R. Ft-ért keltek a városban a porták.

30 Mezősy Antal, majd Mudrány János földbirtokosok után 1842-ben az evangélikus egyház vette meg az épületet 4600 R. Ft-ért tanítóképzés céljaira.

31 A Nyíregyházi Evangélikus Tanítóképző Eperjesre költözése után (1873), a 4. sz. általános iskola építése előtt, az 1890-es évek elején lebontották.

32 Hoszszabb ideig e házban bérelt helyiséget és itt működött az 1832-ben megalakult Szabolcs vármegyei Kaszinó.

33 Sexty András fizetését 1786-ban évi 400 R. Ft-ban állapították meg. Ehhez járult még napidíj, s negyedévenként 25 Ft. 1790-ben a megyék határozata, valamint a Helytartótanács 6394. sz. rendelete értelmében a megyei mérnökök, így Sexty fizetését is 300 R. Ft-ra csökkentették.

34 Ez ellen fellebbezve életkörülményeiről így ír: „Mivel nekem nincs gazdaságom,

35 csekély fizetésem nagyobb része, más szükségleteket nem is említve, csupán kenyér, tűzifa, gyertya és egyéb háztartási dolgok vásárlása miatt csak alig-alig volt elegendő."

36 A kérelmet a Helytartótanács a következő in-